A yakuza egy tradicion�lis jap�n szervezett j b�n�z� csoport. A sz� jap�n jelent�se m�ra egyben�tt a "maffia" jelent�s�vel, mivel jap�n ter�let�n m�ig ez az egyetlen sz�mottev� szervezett b�n�z�si csoport. Azonban eredetileg a sz� az Oicho-Kabu jap�n k�rtyaj�t�kb�l ad�d� nyer� helyzetet jelent. A k�rtyaj�t�kban 20 pontot kell el�rni �s ezt a lapokkal egyetlen lehets�ges m�don lehet: Ya (8), Ku (9) �s Sa (3).

A Yakuza eredet�t valamikor az korai EDO peri�dusra teszik (XVII. sz�zad) �s alap�t�i az akkori szamur�jok egy csoportja lehetett.

Ekkoriban a kabuki-mon�nak (a s�gun szolg�i) ismert emberek a helyi hat�s�gok figyelm�t kezdt�k felkelteni furcsa ruh�zatukkal, viselked�s�kkel, hajviselet�kkel, �s hossz� kardjaikkal, valamint a n�p terroriz�l�s�val. Legfontosabb jellemz�j�kk� v�lt er�s szleng nyelvezet�k, band�iknak furcsa neve, de nem utols� sorban egym�s ir�nt tan�s�tott h�s�g�k, egym�s csal�dj�t is v�delmez� �sszetart�suk.

A csoportokban kb. 500 000 szamur�j tal�lhat�, akik a Tokugawa-b�ke ideje alatt r�ninokk�, �ll�stalan, gazd�tlan szamur�jokk� v�ltak. Sokan bandit�k lettek, �s v�rosokat, falvakat fosztogatva k�boroltak Jap�n-szerte. A korai yakuza csak az 1700-as �vek v�g�n jelent meg Jap�nban. A yakuza ebben az id�ben a bakut�b�l (tradicion�lis szerencsej�t�kos) �s a tekiy�b�l (utcai �rus, h�zal�) �llt. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n jelent meg egy harmadik csoport is: ez a gurentai (gengszter). A csoportok egy�tt maradtak, mivel ugyanazon a kis ter�leten bel�l m�k�dtek. Pl. a bakut� �ltal�ban az utakon maradt, a tekiya pedig a piactereken m�k�d�tt, �gy nem ker�ltek �sszet�z�sbe egym�ssal. Ezekben a csoportokban a t�rsadalom ugyanazon r�tegeib�l ker�ltek ki a tagok, a k�z�s von�s legt�bbsz�r a deviancia volt. A yakuza csak k�s�bb kezdett „csal�dokba” t�m�r�lni, innen ismeretes az oyabun-kobun (sz�l�-gyerek) rendszer. A beavat�si szertart�s is ebben az id�ben fejl�d�tt ki: a k�nai tri�dokkal ellent�tben, akik v�rszerz�d�st k�tnek, a yakuza szak�s-poharakat cser�l, ami a yakuz�ba val� bel�p�s �s az oyabun-kobun kapcsolat szimb�luma. A szak� mennyis�ge a poharakban att�l f�gg, kinek milyen st�tusza, rangja volt.

A mentalit�s

Meg�rteni, hogy mir�l sz�l maga a szervezet nem is olyan egyszer�. K�zel sem arr�l van sz�, mint a vel�k egy lapon eml�tett h�rhedt olasz maffia, vagy a k�nai tri�dok eset�ben, akik egy rejt�zk�d� "titkos t�rsadalom" form�j�ban egy vagyonosod�st szem el�tt tart� maffi�t jelentenek. A yakuza enn�l tradicion�lisabb �s sokkal kev�sb� "rejt�zk�d�". Sok Yakuza b�szke arra amit csin�l, olyannyira, hogy az egyes csoportoknak m�g irod�ik is vannak. Tagjaik jellegzetek �lt�zk�d�si �s k�ls� jegyeik (pl tetov�l�sok) pedig teljesen egy�rtelm�v� teszik b�rki sz�m�ra, hogy kivel �ll szemben. S�t, az egyik yakuza kl�n annyira nyilv�nval�v� teszi tev�kenys�g�t, hogy saj�t bels� haszn�lat� havilapot is megjelentet, benne aktu�lis munk�ss�gukkal, b�rt�n�kkel kapcsolatos inform�ci�kkal, temet�sekkel, vagy �pp h�zass�gokkal.

A yakuza sz�m�ra nem l�nyeges, hogy tagjaik melyik t�rsadalmi r�tegb�l, vagy vid�kr�l sz�rmazik �s a mai Yakuz�ba be�p�lni sem t�l neh�z. S�t igaz�b�l egyf�le �ratlan t�rv�ny alapj�n a szervezet mindig el�nyben r�szes�tette a t�rsadalom perem�n �l�ket. A k�z�ss�g igaz�b�l Minden f�rfit mag�ba fogadott, aki k�pes elfogadni t�rv�nyeit �s teljes odaad�ssal tud �rezni ir�nta. Azonban a n�k sz�m�ra mindig is z�rt volt, ez ad�dik abb�l is, hogy Jap�nban mai napig er�s megk�l�nb�ztet�sben vannak a n�k. a jakuz�k �gy hiszik, egy n� sosem k�pes �gy harcolni �s olyan odaad�st �rezni, mint egy f�rfi.

A yakuza moderniz�l�d�sa

A Meiji restaur�ci�t�l (1867) a yakuza is elkezdte a maga moderniz�l�d�s�t, l�p�st tartva a gyorsan v�ltoz� Jap�nnal, megkaparintva a riksa �zletet, illetve a tagjai k�z� fogadva a dokkmunk�sokat �s az �p�tkez�sek munk�sait is. A tekiya a bakut�val ellent�tben elterjedt, kiterjesztette az aktivit�s�t, mivel tev�kenys�gi k�r�k nem volt illeg�lis, legal�bbis nem a felsz�nen, azonban a szerencsej�t�kot m�g titkosabb� tett�k a rend�rs�g gyakori rajta�t�sei miatt.

A yakuza hamarosan a politik�ba is „besz�llt” �gy, hogy bizonyos politikusok oldal�ra �llt. Ez m�r annak a s�t�t j�v�nek az el�szele, amikor a yakuza gyakorlatilag az ellen�rz�se alatt tartja a politik�t. Egy�ttm�k�dtek a korm�nnyal, hogy hivatalos j�v�hagy�st, vagy legal�bb nagyobb szabads�got nyerjenek, �s a zaklat�sok al�l felment�st. A korm�ny tal�lt is n�mi haszn�lhat�s�got a yakuz�ban, mint az ultra-nacionalist�k seg�ts�ge, aki militarisztikus szerepet j�tszott Jap�n demokr�ci�j�hoz val� alkalmazkod�s�ban. K�l�nb�z� titkos t�rsas�gokat alap�tottak �s k�peztek ki katonailag, nyelvi k�pz�sben r�szes�ltek, zsarol�sra, gyilkol�sra tan�tott�k �ket.

Az ultranacionalista hatalom terrorja az 1930-as �vekig tartott �s t�bb �llamcs�nyt – k�t minisztereln�k �s k�t p�nz�gyminiszter meggyilkol�s�t, politikusok �s �zletemberek elleni ism�tl�d� t�mad�sokat – finansz�rozott. A yakuz�t felhaszn�lt�k k�l�nb�z� k�lpolitikai esem�nyekre is, mint p�ld�ul a Mandzs�riai harcokn�l. Mindazon�ltal minden megv�ltozott, amikor Pearl Harbort megt�madt�k. A korm�nynak m�r nem volt sz�ks�ge az ultranacionalist�kra vagy a yakuz�kra. A h�bor� ut�ni id�kben �jraszervezt�k tev�kenys�gi k�reiket, l�v�n, hogy k�ls� ellens�g m�r nem l�tezett, a feketepiacokat vir�goztatt�k fel, �s egym�ssal foglalkoztak.

Yakuza �s a testm�v�szet

Yakuza k�r�kben n�pszer� a tetov�l�s. A m�retes �s j�l kidolgozott tetov�l�sok az er� �s a t�rsadalomt�l val� k�v�l�ll�s jelk�pei. Valamint fizikai konfliktus eset�n egy megfelel� ponton elhelyezett tetov�l�s a m�sodperc t�red�k�ig elvonhatja az ellenf�l figyelmet, amit az �gyes harcos gyorsan ki is haszn�l. Harc elott gyakran leveszik fels�ruh�zatukat, hogy gazdag testfest�s�k l�tv�ny�val is hat�st gyakoroljanak az ellenf�lre. A mint�knak mondanival�juk is van, �ltal�ban magukban rejtik kl�njuk c�mer�t. Egyes jakuz�k karuk k�r�l t�m�r fekete gy�r�t tetov�ltatnak, minden egyes elk�vetett gyilkoss�g, vagy egy�b b�ntett ut�n.

Tradicion�lisan �les�tett bambuszb�l, valamint f�mt�kb�l �ll� szersz�mokkat haszn�lnak. Egy nagyobb minta ak�r t�bbsz�z �r�n kereszt�l is k�sz�lhet is, valamint az �ra is meglehet�sem magas. Azonban sok yakuza hord eg�sz testet bor�t� tetov�l�st, amit gyakran hossz� �veken kereszt�l k�sz�tnek.

De nem ez az egyetlen bodyart �g, amihez a yakuz�k k�thet�k. Kevesen tudj�k, hogy a b�rt�nviselt yakuz�k k�z�tt ugyanis elterjedt a szok�s, hogy p�nisz�k b�re al� gy�ngy�ket tetetnek be. Pontosan annyit, ah�ny �vet t�lt�ttek a r�cs m�g�tt.

Annak ellen�re, hogy m�ra a tetov�l�s a vil�g t�bbi r�sz�hez hasonl�an Jap�nban is egyre elfogadottabb dolog, gyakoriak az olyan sz�rakoz�helyek, motelek �s f�rd�k, ahova tetov�l�ssal rendelkez�ket nem engednek be, �gy pr�b�lj�k vend�geiket t�vol tartani a vesz�lyt�l.