A hagyom�ny szerint a jap�n n�p k�t isteni l�ny egyes�l�s�b�l keletkezett, �s a szigetvil�got is isteni er� emelte ki az �ce�n hull�maib�l. A jap�n n�p eredet�re vonatkoz�an m�g ma sincsenek megb�zhat� adatok. A tud�sok v�lem�nye elt�r�, �s a tiszt�zatlan r�szletk�rd�sek mindm�ig a jap�n �korkutat�s alapvet� probl�m�i.

K�korszak:
A r�g�szeti eredm�nyek alapj�n felt�telezhet�, hogy az �slak�k Kelet- �s �szak-�zsia k�l�nb�z� vid�keir�l(legval�sz�n�bb hogy K�n�n �s Kore�n �t), valamint a Csendes-�ce�n d�li szigeteir�l �rkeztek az orsz�gba. A bronz- �s vaskor eredm�nyeit is �zsi�b�l vett�k �t.
Az �slak�knak tartott-egyesek szerint mongol eredet�- ajnuk p�r ezres marad�kcsoportja ma m�r csak idegenforgalmi l�tv�nyoss�g. Az �si mongol mitol�gia sok k�z�s von�st mutat az ajnu, de m�g a jap�n m�toszokkal is. A v�rcsoport-tulajdons�gokat vizsg�l� Macumoto professzor egyre terjed� n�zete szerint Szib�ri�ban, a Bajk�l-t� keleti oldal�n kell keresni a jap�n �s�k gy�kereit. Az ajnuk harcias hal�sz-vad�sz n�pe egykor m�g a mai Osaka is t�lterjed� hatalmas ter�letet n�pes�tett be, de napjainkra m�r visszah�z�dott Hokkaido z�rtabb vid�keire.
Pleisztoc�n korszak. J�gkorszak:
Jap�n t�rt�nete tulajdonk�ppen ekkor kezd�dik. A tud�sok egybehangz� v�lem�nye szerint ebben az id�szakban a mai jap�n szigetsor m�g egybetartozott az �zsiai kontinenssel. Legr�gibb kimutathat� kult�r�ja az 50.000 �vn�l is id�sebb csiszoltatlan �sk�korszaki kult�ra, amely- a t�bb sz�z lel�hely tan�s�ga szerint- k�l�nf�le helyi jellegzetess�gekkel terjedt el a szigetvil�gban. A pleisztoc�n r�tegekb�l pattintott k�eszk�z�k, elef�ntagyarak �s embercsont-k�v�letek ker�ltek el�. Ezt a vad�sz�, gy�jt�get� �letm�dot folytat� k�eszk�z-kult�r�t agyaged�ny el�tti kult�r�nak nevezik.
A csiszoltk�-kut�ra id�szaka:
A csiszoltk�-kut�ra id�szaka a kb. 10.000 �vvel ezel�tt vget �rt j�gkorszak ut�n fejl�d�tt ki, amikor a tenger v�zszintj�nek emelked�se �s a k�regmozg�sok k�vetkezt�ben kialakult a mai jap�n szigetsor.
Kr.e 4000-400:
A ker�mi�k mint�ir�l kapta a nev�t az �jk�korszaki szint� dzs�mon/jomon (magyarul „zsin�rmint�s”) kult�ra. Megindult a szigetek ben�pes�l�se. A jap�n n�p az �slak� vagy legal�bbis kor�bban megjelen� ajnuk, a d�li eredet� t�rzsek �s a k�s�bb bev�ndorolt mongol-mal�j n�pfajt�k egybeolvad�s�b�l alakult ki.
A Kr.e IX-VIII. sz�zad:
A Kr.e IX-VIII. sz�zadb�l a yamato n�pcsoport h�bor�skod�sair�l vannak adatok. Egyes jap�n tud�sok szerint n�p�k �se ez az egys�ges n�pcsoport.
A Kr.e IV. �s III. sz�zad:
A Kr.e IV. �s III. sz�zadban a jap�n �s�k m�r csal�dcsoportokban �ltek, ismert�k a f�mek haszn�lat�t �s az �t�z�ses gazd�lkod�st.
 A Kr.e III.sz�zad-Kr.u III. sz�zad:
k�z�tti id�szakot a Yayoi kornak nevezik a t�rt�n�szek. Ekkor kezd�d�tt a k�nai �s koreai kapcsolat.
A Kr.e utols� �s a Kr.u els� sz�zadok:
A Kr.e utols� �s a Kr.u els� sz�zadokban m�r kezdett kialakulni az oszt�lyt�rsadalom, fokozatosan felbomlott a nemzets�gi-t�rzsi szervezet.
A Kr.u III �s IV. sz�zad:
Megjelentek a t�rzssz�vets�gen alapul� �llam cs�r�i.A III. sz�zadban a leger�sebb t�rzssz�vets�g, a Yamato csoport kiterjesztette uralm�t a t�bbi, egym�ssal �r�k�sen h�bor�skod� t�rzsekre �s nemzets�gekre.
450-500.K�nai mint�ra kialakul� egys�ges �llam:
A mai Nara k�rzetben l�tes�lt k�zponti hatalommal. Egyes tud�sok szerint az els� jap�n �llam egalap�t�sa a III-IV., m�sok szerint viszont VI-VII. sz�zadra esik.A VI. sz�zad m�sodik fel�t jel�li meg a Yamato t�rzssz�vets�g tart�s hatalomra jut�s�nak id�pontjak�nt a 4 kit�n� jap�n tud�s �ltal �ssze�ll�tott Jap�n m�v�szet c. k�nyv is. Kr.e 660-ban koron�zt�k meg a Yamato-h�z vez�r�t Jinmu tennov�, vagyis cs�sz�rr�.
Az orsz�got kb. a 7. sz�zadt�l kezdik Nipponnak vagy Nihonnak nevezni(vagy a Felkel� Nap orsz�g�nak).
A Kr.u IV-VI. sz�zad:
A kialakul� jap�n �llam h�d�t� h�bor�kat vezetett a Koreai-f�lsziget kir�lys�gai ellen. A m�r kor�bban is megl�v� k�nai kapcsolatok mellett a koreai k�zvet�t�ssel saj�t�tott�k el a jap�nok a sz�v�s, a b�rfeldolgoz�s �s a f�mmegmunk�l�st, valamint a haj��p�t�s mesters�g�t, amelyek K�n�ban a Han-dinasztia uralkod�sa idej�n magas fejletts�gi fokot �rtek el. A k�nai �r�srendszer bevezet�se r�v�n megismerkedtek a k�nai orvostudom�nnyal az id�sz�m�t�s, a csillag�szat �s a napt�rrendszer titkaival.
538-ban Pekcse( vagy Pakcse, vgayis Korea) kir�lya katonai seg�ts�get k�rt �s kapott a jap�n „cs�sz�rt�l”. H�l�ja jel��l aranyozott Buddha-szobrot �s buddhista iratokat k�ld�tt.
538 ut�n(egyesek szerint 552-ben) k�nai-koreai k�zvet�t�ssel �tker�lt Jap�nba a buddhizmus �s ezzel szinte egy id�ben a konfucianizmus. Szerzetesek, ap�c�k, k�zm�vesek j�ttek Jap�nba, s p�r �vtized alatt megszil�rdult a buddhizmus. De ezzel egy�tt tov�bb �lt az �si jap�n hitvil�g, a sint�, vagyis istenek �tja, egy nemzeti vall�s vagy ink�bb tipikus jap�n kultur�lis jelens�g.