A tavasz taln a leggynyrbb vszak Japnban. A hnap elejn kezd rgyezni a sakura (cseresznye virg) s a hnap msodik felben vgig vonul a „sakura-front” az egsz orszgon. Okinawa, ugye a legdlebbi szigeten kb. 25-n nylnak ki a rzsaszn virgok s szak-keleti irnyba terjedve, a Hokkaidoura mr prilis 10-e krnykn r el. A sakura a japnok nemzeti virga. Kilnek a virgz fk al s gynyrkdnek a szpsgben, ezt hvjk Ohanaminek. Ezt a hagyomnyt a kb. Heian korszakig(794~1185) vezethetjk vissza, igen npszerek volt az arisztokrcia kreiben a virgnz-nnepsgek, ksbb a Azuchi Momoyama korszakban(1568~1600) terjedt el a szoks Japn minden trsadalmi rtegben.
A cseresznyefa virga, a szakura, tbb mint ezer ve klnleges helyet foglal el a japn kultrban. Szen no Rikj, egy tizenhatodik szzadbeli teaszertarts-iskola alaptja gy nevezte: „els a virgok kzt”, s a szakura azta is rzi kivltsgos helyt. A japnok tbbsge szerint csodlatos, ahogy prilis elejn virgba borulnak a cseresznyefk, de mg jobban megindtja ket trkenysgk s muland szpsgk.
Br a cseresznyevirgzs alig egy htig tart, mgis hatalmas kultusz vezi. A virgrendezsnl is klnleges bnsmdot lvez. „A cseresznyevirgot nmagban kell az alkvba tenni, vagy ha ms virgok is vannak ott, a legjobb hely illeti.”
Egyesek ppen emiatt nem kedvelik a szakurt. Amolyan virgprimadonnnak tekintik. Maga Szen no Rikj is azt rta, hogy teaszertartshoz nem szabad hasznlni, mivel az szavaival lve, „tl erteljesek egy teahzba”. Mivel a teaszertarts lnyege pp a vabi, az egyszersg s mrtkletessg szpsge, gy rthet, hogy elvetette eme feltn virgok hasznlatt, mg ha amgy dicsrte is ket.
(Junicsi Vatanabe – Japn szeretk)
A sakurn kvl mg a fuji(lila akc) a rika(szilva vrig) s a toukanak(barack virgnak) van jelentsebb kultusza.
Mrcius utols s prilis els hete tantsi sznet. Valjban prilisban kezddik az j v Japnban, mivel ekkor kezddik az j tanv s gazdasgi v is valamint az j anime s drama sorozatok is. Japn szinte minden szempontbl ekkor jul meg. Ez az kirndulsok s utazsok vszaka is. Az ti cl ltalban Kyoto, Tokyo, Hokkaido vagy Kyushu.
|