NO - DR�MA: Jap�n �nekes t�ncos dr�ma. A jap�n sz�nj�tsz�s panteista - mindent isten�t� - kultikus eredet�, mint majd minden n�p alakoskod� szok�sa, t�nca �s sz�nj�tsz�sa. A jap�n sz�nj�t�k a sintoista �s buddhista szok�sokb�l fejl�d�tt ki. A sintoizmus nemcsak a jap�n l�lek der�s ked�lyvil�g�t, hanem az abb�l ki�rad� csod�latosan v�ltozatos m�v�szeti megnyilatkoz�sokat is megmagyar�zza. A jap�nok a term�szeti jelens�gekben, a dolgokban mag�t a t�rgyat s a benne felt�telezett szellemet egyform�n im�dj�k. A v�z istene �s a v�z k�z�tt, a sintoista felfog�s szerint nincs k�l�nbs�g. A jap�n sz�nj�tsz�s �si form�j�t a kagura-nak vagy vazaoki-nak nevezett t�ncot en�lk�l nem �rthetj�k meg. A kultikus eredet� jap�n t�ncm�v�szet a sintoista elemeken k�v�l az id�k folyam�n a buddhizmus sugallta t�ncelemekkel is gazdagodott. A jap�nok a VI. sz�zadban ismert�k meg a buddhizmust, mely fel�bresztette benn�k az �rdekl�d�st a k�nai m�velts�g ir�nt. A k�nai m�velts�g pedig hellenisztikus elemeket is k�zvet�tett a jap�noknak. E sokf�le hat�s eredm�nyezte, hogy a jap�n sz�nj�tsz�s v�gtelen�l v�ltozatoss� fejl�d�tt. A VII. sz�zadban m�r a legk�l�nf�l�bb kultikus hangszerekr�l, t�ncokr�l, zenekarokr�l tudunk. A t�nc �s a zene nemcsak a szertart�sok f�eleme volt, hanem a m�gi�ban is jelent�s szerephez jutott. Ilyen var�zst�nc a sambazo. A IX. sz�zadb�l ismeretes a jap�n l�lek der�j�t, szel�d ked�ly�t kifejez� sirabiosi-t�nc, a komikus elemekben b�velked� sarukagu �s a falusi �letet dics�r� dengaku. A X. sz�zadban t�rt�nt dinasztikus v�ls�g a katonai szellem uralomra jut�s�t eredm�nyezte. Ekkor m�r teljes �s v�gleges a buddhizmus t�rh�d�t�sa Jap�nban. A bonzok (papok) azonban nem tiltj�k el a sintoista eredet� t�ncokat. A denkagu soha eddig nem tapasztalt n�pszer�s�gnek �rvend. A XII. sz�zadban hivat�sos zen�szek j�t�k�ra t�ncolj�k a fizetett t�ncosok a dengakut, melyek el�ad�si helye m�r nem kiz�r�lagosan a pagoda udvara, hanem a foly�k partjai is. A XIV. sz�zad els� fel�ben pedig az �nekes t�ncos j�t�knak egy �j fajt�j�r�l tudunk, melynek elemei k�z�tt megtal�ljuk mind a hindu, mind a k�nai pantomimika hat�s�t. Az �j �nekes-t�ncos dr�m�nak megjelen�se d�nt� jelent�s�g� a jap�n sz�nj�tsz�s t�rt�net�ben. Az �j m�faj neve nogaku, melyet r�viden NO n�ven emleget a sz�nh�zt�rt�net. A no m�r nem jap�n nemzeti eredet� j�t�k. N�pszer�s�t�i pedig bonzok voltak, akik a harcosok tetteir�l sz�l� dalokb�l, a heijokuk-b�l �tvettek n�h�ny mot�vumot �s belesz�tt�k a no-ba, melynek el�ad�s�ra k�l�n termet �p�tettek. Ez volt az els� saj�tos jap�n sz�nh�z. A sz�npadot h�rom oldalr�l l�thatta a n�z�. Olyan volt, mint egy mag�nlak�s el�reny�l� terasza, melyet egy gal�ria hosszabb�tott meg a lakoszt�lyok fel�. A teraszt n�h�ny l�pcs� k�t�tte �ssze az udvarral, ahol a n�z�k sorakoztak. A no f�szerepl�je a site, �larcot viselt. A f�leg koreografikus jelleg�, �nekes no-k el�ad�sa k�zben a sz�n�szek burleszkszer� jeleneteket is el�adtak. Ezeket kiogen-nek nevezt�k.