A h�sipk�s hegyekt�l �szak-Hokkaid�n a homokos strandokig a szubtr�pusi Okinav�n r�gi�r�l r�gi�ra v�ltozik az ott �l�k �trendje �s f�z�si st�lusa. A f�ldrajzi korl�tok - magas hegyek, �ce�n - m�g jobban seg�tett abban, hogy az egyes r�gi�k saj�tos �teleket fejlesszenek ki.

A k�l�nbs�gek ellen�re m�gis l�tezik egy k�z�s alap. Az orsz�g ter�lete kicsi, nincs olyan hely Jap�nban, amely t�vol esne a halban gazdag vizekt�l. A f�fog�snak sz�m�t� rizs mellett a tengeri herkenty�k �s a z�lds�g adja az �telek jav�t. A legfontosabb �zes�t� a "s�ju", azaz a sz�jasz�sz �s a miszo - mindkett� erjesztett sz�jababb�l k�sz�l (a k�nai �s az eur�pai sz�jasz�szok �ltal�ban nem ferment�l�ssal, hanem gyors�tott vegyi elj�r�sokkal k�sz�lnek). Egy �tlagos jap�n tipikusan h�romszor eszik naponta f�tt rizst, misz�levest �s k�t-h�rom mell�kfog�st. Az �tel mell� z�ld te�t sz�rcs�lnek.

Ha egy-k�t jelz�vel kellene jellemezn�nk a jap�n konyh�t, tal�n a "term�szetes" �s a "harmonikus" szavak jutn�nak els�k�nt esz�nkbe. Ak�rmilyen �telt is csin�lsz, soha ne gyilkold meg a hozz�val�k term�szetes �z�t. A hozz�val�knak harmoniz�lniuk kell egym�ssal egy-egy fog�son bel�l; az egyes fog�soknak pedig egym�ssal, hogy teljes �lm�nyt ny�jt� �tkez�s v�lj�k bel�l�k. V�g�l az �telnek �sszhangban kell �llnia a term�szettel �s a k�rnyezettel, bele�rtve az �telt fogyaszt� szem�lyt... legal�bbis �gy mondj�k.