Kezdetek:
�n�ll� jap�n irodalmi m�veket a VII. sz�zad �ta tartanak sz�mon. A jap�n az egyik leggazdagabb �s legkiemelked�bb irodalom a vil�gon, de szab�lyozott st�lusform�i gyakran korl�tok k�z� szor�tott�k.

A jap�n irodalomnak sohasem voltak olyan „s�t�t korszakai”, amikor ne sz�lettek volna jelent�s irodalmi alkot�sok; att�l kezdve pedig, hogy k�z�ns�ge egyre sz�lesedett, a rendk�v�l kifinomult, klasszikus nyelv� udvari k�lt�szetet is mind t�bben fogadt�k be �s �lvezt�k.

A legkor�bbi jap�n sz�vegeket k�nai �r�sjegyekkel �rt�k, mert nem volt m�g olyan �n�ll� �r�s, amellyel a jap�n hangokat �s nyelvtani form�kat lejegyezhett�k volna. Az els� k�t teljes m�, a Kojiki (R�gi id�k feljegyz�sei; 712) �s a Nihon shoki vagy Nihon-gi (Jap�n kr�nik�ja; 720) t�bb mint 120 dalt is tartalmaz, amelyek val�sz�n�leg a Kr. u. V. sz�zadban keletkeztek. Mindk�t m� legend�k gy�jtem�nye. A sok k�nai nyelv� r�szt is tartalmaz� mitologikus elbesz�l�sek t�bb ciklust alkotnak: a Yamato-ciklus k�z�ppontj�ban a napistenn�, Amaterasu Omikami �ll, az Izumo-ciklus f�h�se pedig Susanoo, Amaterasu b�tyja, akit az istenek vil�g�b�l b�ntet�sb�l a f�ldre k�ldenek, s �gy az emberi nem �se lesz. A Kojiki �s Nihon-gi m�toszai nem sz�pirodalmi alkot�sok (mint m�s n�pek�i, pl. a g�r�g eposzok �s dr�m�k), hanem meg�r�suk els�rend� c�lja politikai volt: a cs�sz�ri h�z napistenig visszavezethet� geneol�gi�j�t hivatottak igazolni, hogy a t�rsadalom vezet� nemzets�geinek nagyobb tekint�lyt szavatoljanak.

Forr�s:www.terebess.hu