„Jap�nban az els� hivat�sos n�i g�s�r�l 1750-ben t�rt�nik eml�t�s. Az els� g�sa, akinek a neve fennmaradt, Kikuya volt �s Kiot�ban �lt. A sz�rakoztat�iparban dolgoz� n�k m�g�tt ekkor azonban m�r hossz� m�lt �llt. A nev�k azonban akkoriban m�g odoriko volt. Odoriko-nak azokat a t�ncosn�ket h�vt�k, akik 1677-t�l kezdve el�sz�r Ed�ban l�ptek fel. A felt�rekv� polg�rs�g l�nyai voltak, akiket a p�nzt az erk�lcsn�l t�bbre tart� sz�leik t�ncmesterekhez k�ldtek, hogy tan�ts�k meg �ket t�ncolni, hangszereken j�tszani �s �nekelni. Amit az odoriko-k annak idej�n ny�jtani tudtak, �rdemes volt megn�zni: magas sz�nvonal� sz�rakoztat�st kaptak a n�z�k. Azonos szint� volt azokkal a m�v�szi produkci�kkal, amelyeket a kurtiz�nok ny�jtottak a XVII. sz�zad elej�n l�tes�tett �s �llamilag ellen�rz�tt sz�rakoztat�negyedekben –ilyenek Kiot�ban, Oszak�ban �s Ed�ban voltak. A kurtiz�nok azonban foglyok voltak, az odoriko-k ezzel szemben szabadok voltak, nem voltak szerz�d�ses k�telmeik, de �k sem �ltek tiszt�n a m�v�szet�kb�l. …. A m�v�szetekhez �rt� odoriko-knak teh�t felszolg�l�kk�nt kellett dolgozniuk a teah�zakban, vagy zar�ndokhelyek k�zel�ben kellett fell�pni�k. Ezeken a helyeken �teleken �s italokon k�v�l voltak m�g kabuki-�nneps�gek is. A kabuki-�nneps�g elnevez�s a m�g ma is ismeretes sz�nh�zhoz k�t�dik. Egyszer�, pantomimszer� el�ad�sokon k�v�l frivol t�ncokat is el�adtak. A kabuki-t ebben a form�j�ban tette n�pszer�v� a XVII. sz�zad elej�n O-kuni. N�h�ny t�rt�nelemk�nyvben �t tekintik a g�s�k val�di el�fut�r�nak. …
A k�z�ns�gnek nagyon tetszett az el�ad�s, �s a kabuki t�ncsz�nh�z r�videsen Kiot� k�rny�k�n is nagy n�pszer�s�gnek �rvendett. O-kuni-t a kabuki feltal�l�jak�nt �nnepelt�k. Eg�sz sor kabuki-t�rsulat j�tt l�tre. Mint mondj�k, a cs�sz�ri palot�ba is megh�vtak titokban n�h�ny, O-kuni-hez hasonl�an tehets�ges m�v�szn�t (ebben az id�ben az arisztokr�cia len�zte az ilyen utcai sz�nh�zakat, �s azokat, akik ilyenekben dolgoztak). A helyi fejedelmekre is nagy hat�ssal volt az �jfajta m�v�szet. ….. Az �llam 1629-ben a „k�zerk�lcs megs�rt�se” c�m�n megtiltotta a n�i kabuki el�ad�k szerepl�s�t (az�ta is csak f�rfiak lehetnek kabuki sz�n�szek, �s a mesters�get is csak a fi�gyermek folytathatja tov�bb a csal�dban). A tilalom val�di ok�nak azt a botr�nyt jel�lt�k meg, amely egy kisv�rosban, Shijo-Kawara-ban t�rt ki Yoshino t�nca ut�n. Az ott kit�rt vereked�snek sz�mos halottja �s sebes�ltje lett, �s a sz�npad is �sszet�rt. A sz�p l�nyok helyett ezut�n l�nyos k�lsej� fiatalemberek l�ptek fel. K�s�bb arra hivatkozva, hogy a kabuki-sz�nh�zak a homokosok tal�lkoz�helyeiv� v�lhatnak, ezt is betiltott�k. Csak ezut�n j�tt l�tre a kabuki-sz�nh�z jelenleg ismert form�ja, amelyben feln�tt f�rfiak j�tszanak el szomor� �s vid�m t�rt�neteket. Minthogy eleve tilos volt, hogy a n�k is szerepeljenek, a n�i szerepeket is f�rfiak, onnagata-k j�tszott�k. Ez a szok�s mindm�ig fenn is maradt. ….. A hat�s�gok 1706-ban azzal �rvelve tiltott�k be az odoriko-kat oktat� t�nciskol�kat, hogy azok az illeg�lis prostit�ci� meleg�gyai. A rendelet nyom�n azonban nem az odoriko-k, hanem t�ncaik oktat�sa t�nt el. …. A tilalmat ezek ut�n az odoriko-kra is kiterjesztett�k A l�nyok sz�m�ra lehetetlenn� v�lt hivat�suk gyakorl�sa, mert a sz�rakoztat�negyedeken k�v�l meg volt tiltva, hogy �nekesn�k, t�ncosn�k �s sz�n�szn�k nyilv�nosan fell�phessenek. Az elj�r�s igazi oka azonban az volt, hogy a szabad �s f�ggetlen n�k sz�m�ra lehetetlenn� tegy�k a m�v�szi p�lyafut�st. Az erk�lcstelens�gre val� hivatkoz�s csak �r�gy volt. A k�zfelfog�s szerint a n�knek f�rjhez kellett menni�k, �s t�relmes, szorgalmas, al�zatos h�ziasszonyokk�nt kellett dolgozniuk. Az eltart�sukr�l a f�rj�k gondoskodott. Az egyed�l�ll� n�knek nem sok lehet�s�g�k maradt arra, hogy eltarts�k magukat. B�r ellen�ben foglalkoztatott n�ket sem a h�ztart�sokban, sem a kereskedelemben nem alkalmaztak. A n�i alkalmazottak csup�n sz�ll�st �s ell�t�st kaptak. …. Mi lehetett a ki�t? Az odoriko-k kil�t�sai s�t�tek voltak. Ha nem siker�lt f�rjhez menni�k, vagy nem tudt�k r�sz�nni magukat, hogy ap�c�k legyenek, csak 2 lehet�s�g k�z�l v�laszthattak: vagy enged�llyel dolgoz�, vagy illeg�lis prostitu�ltnak mentek. Az olyan t�rsadalomban, amelyben mindenkinek az �lete a legapr�bb r�szletekig szab�lyozva van, forradalmi �s egy�ttal okos szellemis�gre van sz�ks�g ahhoz, hogy valaki �t tudja t�rni az el��r�sok r�gi�it. …. A korszak erre maga k�n�lta fel a lehet�s�geket, �s ezt haszn�lt�k ki az odoriko-k. A leg�lis bord�lyok tulajait v�ls�g s�jtotta, p�nik fogta el. A teah�zak �s egy�b sz�rakoztat� helyek tulajai k�l�nb�z� tr�kk�k seg�ts�g�vel igyekeztek p�tolni a kiesett j�vedelmeket. A teah�zak egyre kevesebb el�ad�m�v�szt tudtak szerz�dtetni. Hi�nyzott ugyanis az ut�np�tl�suk. Az odoriko-k f�lfedezt�k az ebben rejl� lehet�s�geket �s igyekeztek azt kihaszn�lni. A megold�s egyszer� volt: �j nevet vettek fel. Tev�kenys�g�kre �tvett�k a g�sa kifejez�st, amelyet addig csak a f�rfi el�ad�m�v�szek haszn�ltak. A f�rfi g�s�kt�l az onna el�taggal k�l�nb�ztett�k meg magukat. Az egykori odoriko-knak a n�vv�ltoztat�ssal siker�l maguknak helyet biztos�tani a sz�rakoztat�iparban, �s megmenek�ltek att�l, hogy les�llyedjenek az utcal�nyok szintj�re. G�sak�nt ugyanolyan szabadon �s k�tetlen�l m�k�dhettek, mint f�rfi koll�g�ik. A m�v�szi tud�st, amely szorosan kapcsol�dott a g�sas�ghoz, de id�k�zben elfelejt�d�tt, az odoriko-knak ism�t el kellett saj�t�taniuk. Az egykori kecses t�ncosl�nyok a maguk szer�ny kimono-iban eleinte harmonikusan beilleszkedtek a f�rfi el�ad�k csoportj�ba, akik tov�bbra is g�s�knak nevezt�k magukat. A teah�zak k�z�ns�ge r�vid id� m�lva nemcsak elfogadta az onna-g�s�kat, hanem el�nyben is r�szes�tette �ket a f�rfi g�s�kkal szemben. Ekkor vett�k fel az onna-g�s�k a geiko elnevez�st.”

R�szletek Ursula Richter: A g�sa mosolya-titkok a feh�r maszk m�g�tt c. k�nyv�b�l

Forr�s:www.hanamachi.5mp.eu