Jap�nban ma Kiot�ban, Toki�ban (Asakusa,Shimbashi, Akasaka, Yanagibashi �s m�g 11 negyed), Atamiban �s Niigata-ban vannak hanamachik. R�gebben Oszak�ban is voltak, de mivel a v�rost a II. vil�gh�bor� alatt lebomb�zt�k, megsz�ntek m�k�dni az ottani g�sanegyedek. Kiot�ban m�ig is m�k�dnek, itt 5 g�sanegyed van: Gion-Kobu, Gion-Higashi, Pontocho, Kamishichiken, Miyagawa-cho. Ezt az 5 negyedet Gokagai n�ven szok�s eml�teni. A hatodik negyed Shimabara volt, ezt '52-ben nemzeti kinccs�, turisztikai l�tv�nyoss�gg� tett�k, '58-ban pedig v�glegesen bez�rt�k (ezt megel�z�en a II. vil�gh�bor� idej�n t�bbsz�r megnyitott�k �s bez�rt�k, a hadi �llapotokt�l f�gg�en).
Kiot� Meiji cs�sz�r uralkod�sa alatt sz�nt meg politikai f�v�ros lenni, �gy �talakult kult�r�lis f�v�ross� (pont ez�rt nem v�letlen a m�k�d� hanamachi-k jelenl�te, itt, ill. a v�ros k�rny�k�n dolgozik a legt�bb kardk�sz�t�, kimon�sz�v�- �s fest� mester, par�ka, hajd�sz- �s legyez�k�sz�t�, �s m�s, hagyom�ny�rz� mester, akik a g�s�k szempontj�b�l is fontosak.)

GION (Gion-Kobu, Gion-Higashi)

Gion (祇園) Jap�n egyik ker�lete Kiot� v�ros�ban. Eredetileg a k�z�pkorban meg�p�tett szent�ly k�r� �p�lt, hogy kiel�g�tse az odal�togat�k ig�nyeit. Azt�n �gy alakult, hogy az egyik legexkluz�vabb geikonegyed lett Jap�nban.A 17. sz. k�zep�n (1732) a Tokugawa shogun�tus hivatalos enged�lyt adott ki Gion negyed m�k�d�s�re. 1881-ben Gion 2 r�szre v�lt: Gion-Kobu-re (祇園甲部), �s Gion Otsubu-re. 1949-ben Gion Otsubu Higashi Shinchi-re v�ltoztatta a nev�t (Kelet �j Ter�lete), majd 1955 k�r�l m�dos�totta Gion-Higashi-ra (祇園東). Gion negyed ezen ter�let�nek hat�rai a Hanamikoji �s a Higashijoji utc�k, �szakr�l pedig a Shijodori utca. A g�sa sz�t Kiot�ban egy�ltal�n nem haszn�lj�k, a g�sa megnevez�s�re a geiko kifejez�st haszn�lj�k, ami annyit jelent, hogy „m�v�szetekkel �l� n�” (a „gei” sz� m�v�szetet jelent, a „ko” pedig a n�nem� jelz�). Annak ellen�re, hogy az elm�lt 100 �vben jelent�sen lecs�kkent a geiko-k sz�ma Gionban, m�g mindig magas sz�nvonalon oktatj�k a klasszikus jap�n m�v�szeteket, er�sen jelen vannak a hagyom�nyos �p�t�szeti form�k. A ker�let egy r�sze beker�lt a nemzeti m�eml�kv�delmi programba. Nemr�g befejez�d�tt az az �p�tkez�si projekt, ami a r�gi gioni h�zak �s utc�k helyre�ll�t�s�t v�gezte, �s er�fesz�t�st v�gez m�g most is Gion eredeti sz�ps�g�nek meg�rz�s�ben. A negyedben f�leg machiya-k (kicsi v�rosi h�zak) �s ochaya-k (teah�zak) tal�lhat�ak. Ezek tradicion�lis int�zm�nyek, amelyeket szamur�jok �s befoly�sos politikusok, �zletemberek t�mogattak, hogy �lvezhess�k a geiko-k �s maiko-k exkluz�v t�rsas�g�t. Az ochaya-k vil�ga nagyon z�rt, ahol az esti ozashiki-k (fogad�sok) r�szeit k�pezik a kokt�loz�s, a besz�lget�s, a hagyom�nyos jap�n j�t�kok, valamint a klasszikus jap�n zene-, t�nc �s �nekl�s bemutat�sa. M�g manaps�g is l�that� n�ha, ahogyan geiko-k �s maiko-k kis csoportjai sietnek a teah�zakba, hogy el ne k�ssenek a fogad�sokr�l, amelyekre megh�vt�k �ket, hogy sz�rakoztass�k a fogad�st rendez� vend�geket. Sajnos elterjedt t�vhit, hogy Gion is egyiket volt a piros l�mp�s negyedeknek, mint Shimabara (ez volt a 6. negyed Kiot�ban, de ez 1958-ban v�glegesen megsz�nt m�k�dni). A gioni geiko-k 1872 �ta mindm�ig megtartj�k n�pszer� t�ncvariet�j�ket, a Miyako Odori-t (都をどり) [�si F�v�rosi T�ncok, Cseresznyet�nc n�ven ismert Jap�non k�v�l]. Ez a rendezv�nyt minden �v �prilis 1-j�t�l 30-ig tart, naponta 4-szer ker�l el�ad�sra. K�lf�ld�n ez a legismertebb jap�n kultur�lis rendezv�ny, amelyre az eg�sz vil�gb�l �rkeznek l�togat�k. Egy „olcs�bb” beugr� ide 1500 $, de az el�ad�st k�vet� teacerem�ni�ra el�re lefoglalt helyek �ra ak�r 4000 $ is lehet! Gion-Kobu c�mer�ben 8 kicsi labd�cska l�that�, egy nagy k�rrel �sszekapcsolva, a k�r k�zep�n egy k�nai karakter, a „Ko” l�that�, amely Gion-Kobu-t jelk�pezi. A 8 kicsi goly� Gion-Kobu kisebb ter�leteit szimboliz�lja.

PONTOCHO

Pontocho (先斗町) is egyike a kiot�i vir�gv�rosoknak. Ez a negyed a geiko-ir�l �s hagyom�nyos teah�zair�l ismert. Ugyan�gy r�szt vesz a nemzeti m�eml�kv�delmi programban, mint Gion. A negyed nev�nek els� fele a portug�l „ponte”, h�d sz�b�l ered, m�sodik fele (cho) pedig egy jap�n sz�, kicsi, v�rosi utc�t jelent. Eredetileg a negyed neve Shintocho volt (igaz�b�l a „shinto” sz� is hidat jelent, teh�t a negyed nev�nek jelent�se: Hidak V�rosa). A c�mer egy stiliz�lt chidori-t (lil�t) �br�zol, amely a szer�nys�g, a b�j, �s egyszer� sz�ps�g szimb�luma Jap�nban. A hanamachi-t hossz�, keskeny, macskak�ves sik�tork�nt hat�rolj�k be a Shijo-Dori �s a Shanjo-Dori utc�k, nyugatr�l pedig a Kamo foly�. Itt is nagy hagyom�nya van a kabukinak. A negyed els� ochaya-j�t, a Dai Ichi-t (Nagy Els�) egy Kiku nev� geiko alap�totta. Geiko-k m�r az 1500-as �vekben is dolgoztak a negyedben.Ma a negyed l�mp�sokkal megvil�g�tott teah�zair�l ismerhet� fel. A nagyon dr�ga �ttermeknek jellegzetess�ge a foly�parti szabad �tkez�ter�let, v.mint l�that�ak m�g okiya-k, b�rok, �s olcs�bb �tkezd�k. Ennek a negyednek is van saj�t sz�nh�za, a Pontocho Kaburenjo, amely a Shanjo-Dori v�g�n tal�lhat�. Az int�zm�nyben 1870 �ta minden �vben megtartj�k 2-szer a Kamogawa Odori-t (鴨川をどり) [Kamo Foly� T�nca]. Ezen az el�ad�son bemutatj�k a kabuki st�lus� �nekl�st, t�ncot, �s hagyom�nyos sz�nh�zi el�ad�sform�t. A vir�gv�rosban �lt n�h�ny �vig Liza Dalby, az amerikai antropol�gus, aki k�nyvet �rt az itt elt�lt�tt idej�r�l „G�sa” c�mmel.

KAMISHICHIKEN

Kamishichiken (上七軒) Kiot� legr�gebbi geikonegyede, keletre a Kitano Tenmagu szent�lyt�l, a v�ros �szaknyugati r�sz�n. A negyed neve azt jelenti, „H�t Fels� H�z”. Az elnevez�s arra utal, hogy a Muromachi korszakban (1333-1375) 7 ochaya �p�lt a h�bor� ut�n megmaradt �p�t�anyagokb�l, a fellelhet� szersz�mok seg�ts�g�vel. A negyed a kiot�i Nishinjin ker�letben tal�lhat�, amely hagyom�nyos, k�zzel sz�v�tt text�li�ir�l ismeretes. A Kamigyo-ku utc�n csendes kis fah�zik�k sorakoznak egym�s mellett. Ezek az �p�letek f�leg okiya-k �s ochaya-k. A negyedben higgadt, j� modor�, kiv�l�an k�pzett zen�szeket �s t�ncosokat tal�lhatunk, akik sajnos kevesen vannak. Jelenleg 25 maiko �s geiko �l egy�tt 11 okiya-ban. A ker�leti c�mer 2 f�lk�rre felf�z�tt, �sszesen 10 labd�cska . A l�mp�sokon azonban m�r feh�r alapon piros k�r�k l�that�ak (ellent�tben Gion-nal, aki ezt a gomb�cot v�r�s alapon feh�r sz�nnel �br�zolja). Minden �v febru�r 25-�n tartj�k a hanamachi geiko-i �s maiko-i a Baika-Sai-t (Szilvavir�g �nnep) a Kitano Tenmagu szent�ly k�zvetlen k�zel�ben. �ves t�ncm�soruk a Kitano Odori (北野をどり) amelyet �prilis 15-t�l 25-ig tartanak kyo-mai, �s kitano kabuki st�lusokban. L�that�ak m�g egy m�sik rendezv�nyen is, a Gion Matsuri-n (Gion Fesztiv�l), amelyen j�lius 1-j�t�l 30-ig tart �s k�l�nb�z� italokat szolg�lnak fel az �nneps�gre l�togat�knak. A negyedben a legt�bb n�v „Ume-”, „Katsu-”, „Nao-”, „Ichi-” el�tagokkal kezd�dik. A hanamachi egyik teah�za, az Ichi, amely egyben okiya is, rendelketik saj�t honlappal, melyen az egyik maiko, Ichimame (mostm�r geiko) blogot vezet m�v�szeti tanulm�nyair�l �s okiya beli �let�r�l. Annak ellen�re, hogy semmif�le igaz�n szem�lyes dolgot nem �r le, naponta t�bb ezren l�togatj�k a teah�z honlapj�t, �s olvass�k rendszeresen Ichimame blogj�t! Ez egyben kit�n� marketing a kev�ss� ismert ochaya-nak is, amely Yasaka Szent�lyhez k�zel tal�lhat�.

MIYAGAWA-CHO

Miyagawa-cho (宮川町) egyike a kiot�i hanamachi-knak. Neve k�l�n v�lasztva (Miya-gawa) utal a Szent�ly foly�ra, amely beceneve a Kamo foly�nak, �s a d�li Shijo foly�b�l ered. A Gion Matsuri alkalm�val a hordozhat� szent�lyt a foly� megszentelt viz�vel tiszt�tj�k le. A negyed c�mere, a 3 �sszekapcsolt k�r utal a templomok, a teah�zak, �s az itt �l�k egys�g�re. Miyagawa-cho-ban kicsi, egym�st�l k�l�n�ll� kabuki sz�nh�zak voltak tal�lhat�ak a Kamo foly� ment�n.N�h�ny teah�zhoz kis cs�nakokon sz�ll�tott�k a vend�geket �s a megh�vott geiko-kat, maiko-kat. A kabuki st�lus akkor vetette meg a l�b�t a negyedben, mikor az m�r egyre sz�lesebb k�r�kben lett ismert, �gy ter�lte hamarosan meg n�vekedett; t�bb teah�z is �p�lt. Mag�nak a kabuki st�lusnak m�r k�l�n sz�nh�za van a negyedben, a Minami-za Kabuki Kaburenjo (sz�nh�z), a Kamo foly� keleti partj�nak ment�n. Ez a sz�nh�z a negyed saj�t sz�nh�za, ahol geiko-k �s maiko-k �vente el�adj�k t�ncm�sorukat, a Kyo Odori-t (京をどり) �prilis1-t�l 3-ig.

SHIMABARA

Shimabara (嶋原) volt az egyetlen olyan negyed, ahol val�ban zajlott a prostit�ci�. A negyedet 1640-ben alap�totta Hara Saburoemon, de 1958-ban v�gleg megsz�nt m�k�dni a negyed, mikor betiltott�k a prostit�ci�t Jap�nban. A negyed onnan kapta nev�t, hogy kapuja rendk�v�l hasonl�t a shimabarai Bizen v�r kapuj�ra. A Tokugawa-korszakban k�l�nbs�get tettek az enged�ly n�lk�l dolgoz� n�k (shiroto �s youjo), �s a magasabb oszt�ly�, n�pszer� kurtiz�nok k�z�tt (tayou �s oiran), valamint �rn�ik k�z�tt, akik a teah�zakat birtokolt�k �s m�k�dtett�k. Manaps�g a negyed turisztikai l�tv�nyoss�g, �m 2 ochaya tov�bbra is m�k�dik, �s �rzi a kultur�lis javakat. Az egyik a Sumiya ochaya (alap�tva 1641-ben), �s a Wachigaya ochaya (alap�tva 1688-ban). Az Edo-korszakban (1603-1868) elterjedt volt a prostit�ci� az eg�sz orsz�gban, de f�leg Kiot�ban, Edo-ban (mai Toki�), �s Oszak�ban. Kiot�ban az �r�mnegyed a Shimabara volt (1640-t�l), Oszak�ban a Shinmachi (1624-t�l), Edo-ban pedig a Yoshiwara (1617-t�l).A shogun�tus pr�b�lt k�l�nb�z�, els�sorban erk�lcsi korl�toz�sokat tenni, ellen�rz�seket bevezetni, az�rt, hogy bizonyos t�pus� tev�kenys�geket feloszlassanak a v�rosokban. Ebben a negyedben is m�k�dtek kabuki sz�nh�zak, �s m�s ilyen, sz�rakoztat� int�zm�nyek; ezeket is hasonl� intenzit�ssal ellen�rizt�k. 1952-ben nemzeti kult�rkinccs� nyilv�n�tott�k, �s nemr�g m�zeumm� alak�tott�k. Csak egyetlen okiya �ll m�g (fogad�, wachigai-ya), amelyet szint�n ageya-k�nt haszn�lnak. Itt tayou-k –prostitu�ltak– sz�rakoztatj�k a vacsoravend�geket. Ma m�r csak 6 tayou �l Shimabar�ban. A tayou-k �lt�z�ke, hajviselete �s arcfest�se sokkal sz�nesebb a geik�k�n�l, �s fogukat feket�re festik. J�tszanak kokyu-n (k�nai heged�), ichigenkin-en (egyh�ros hangszer), sugoroku-t (hagyom�nyos kock�z�s) j�tszanak a vend�gekkel, bemutatj�k a h�res �s m�lt�n nagyon n�pszer� tosenkyo-t (legyez�t�ncot), �s mindazt amivel annak idej�n a kyotoi cs�sz�ri palot�ban a k�nyes �zl�s� el�kel�s�geket sz�rakoztatt�k. Manaps�g a Sumiya l�togat�i hagyom�nyos, sz�npomp�s tayou m�sort is l�thatnak, amelyben a tayou-k �s m�v�szt�rsaik szerep�t hivat�sos t�ncosok �s oktat�k alak�tj�k.
Shimabar�t 1641-ben k�lt�ztett�k jelenlegi hely�re, �s az Edo-korszak derek�n a k�lt�k legismertebb gy�lekez�helye volt. Itt alakult ki az egyik k�zismert jap�n versforma, a haiku.
Shimabara a Genroku-kor idej�n (1688-1704) �lte val�di f�nykor�t, azut�n hanyatl�snak indult. Roml�s�t egy k�zismert jap�n reg�ny�r�, Bakin Takizawa �r�k�tette meg, aki 1802-ben l�togatott oda, s �rta le, hogyan omlottak �ssze a k�rny�k v�lyogfalai, s hogy Shimabar�t m�r senki sem l�togatja, mert t�lont�l messze esik a v�ros k�zpontj�t�l, s int�zm�nyei semmik�ppen sem vetekedhetnek a Gionban k�n�lt sz�rakoz�si lehet�s�gekkel.

Forr�s:www.hanamachi.5mp.eu