A különböző frizurák jelzik viselője rangját a geikoközösségben, és azt, hogy mennyi ideje tagja a közösségnek, nem utolsó sorban pedig az egyik leglátványosabb díszítőeleme a maiko és geiko külsejének. Általában 5-7 naponta fésültetik újra a fodrásszal, a művelet pontosságot és sok időt igényel, elkészítése ált. 1,5-2 óra. Egyes negyedekben, ill. okiya-kban már maiko korban engedélyezett a katsura (paróka) viselése, máshol pedig szigorúan csak akkor viselhető, ha a maiko-t geiko-vá avatták. A geiko-k hajviseletének a neve shimada. A fodrászok minden negyedben nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvendenek, mert munkájuk rendkívül fontos, éppen ezért a maiko-k és geiko-k is igyekeznek a kedvükben járni. Ha mégis v.mivel megsértenék a hajmestert, nem járnak jól, hiszen ő pont akkor fog a legjobban piszmogni a munkával, amikor a legégetőbb szükség volna a parókára.

SHIKOMI- ÉS MINARAI-SAN

A fiatal shikomi (a szó jelentése: szolgálólány) a képzés elején saját kedve szerint hordhatja a haját, de semmiképpen sem vághatja le azt. Ez azért fontos, mert a haja kellőképpen hosszú kell legyen ahhoz, hogy később a különféle maiko frizurákat elkészíthesse belőle a fodrász. A maiko-vá avatás előtti hónapban a shikomi-ból minarai lesz (tanuló), akinek a haját egy hivatalosan erre képzett fodrász wareshinobu stílusba fésüli. Emellett a jelöltnek meg kell szoknia a kimono állandó viselését, és tárolását. A gyakorló kimono-hoz fele olyan hosszúságú övet hord, a handarari obi-t, mint egy már felavatott maiko kimono-ját összefogó obi, a darari obi. Meg kell tanulnia egy speciális párnán, az omaku-n. Gyakorlatilag ez egy keményfa nyaktámasz, rajta egy keskeny párnával. Nem egyszerű aludni rajta, mert csak a nyakat támasztja.

MAIKO

A maiko virágos hajdísszel, kanzashi-val együtt hordja a haját addig, amíg geiko lesz belőle (kb. 5 év). A maiko természetes hajához általában póthajat is kötöznek (kínai és koreai importhajból dolgoznak), hogy még dúsabb legyen a frizura, még szebben mutasson. A geiko-vá válásig a maiko 5 különféle hajtípust visel, ami jelzi, hogy hol tart a geiko-vá válás útján: wareshinobu, ofuku, katsuyama, yakko-shimada, sakkou. Az utolsó 2 frizurát a különféle ünnepségeken azok a maiko-k hordják, akiket nemsokára geiko-vá avatnak. A yakko-shimada frizurát a fodrász a Miyako Odori idején készíti el a maiko-nak.

WARESHINOBU (割れしのぶ)

A jelölt frizuráját a maiko-vá avatása napján, a misedashi-n különleges gonddal készíti el. Nagyon sok és nagy hajdíszt rak bele. Ez a frizura a maiko szépségét hivatott kiemelni, könnyen felismerhető a piros selyemcsík fehér pöttyös mintájáról, melyet kanoko-nak hívnak (őzikék, szarvasborjak hátán gyakori a fehér pöttyös mintázat, innen az elnevezés is). Általános esetben az évszakok határozzák meg azt, hogy milyen kanzashi-k kerüljenek a wareshinobu-ba. A misedashi-n a maiko haját jobb és baloldalt egy ezüstből készült, szárny alakban végződő hajtű, a bira-bira díszíti, hátul teknősbéka páncélból készült kushi (fésű), egy ezüsthajtű piros korallgolyóval (tama kanzashi) és miokuri (2-3 négyszögletes dísz) díszíti. A misedashi után a maiko 3 évig hordja ezt a frizurát, de már az éppen aktuális hónapnak megfelelő kanzashi-val.

OFUKU (おふく)

Régen a maiko akkor kapta meg ezt a frizuráját, mikor a maiko pártfogót szerzett magának (kb. 15 éves korban). Természetesen a törvények szabályozása és megújítása miatt ez már nem ehhez az eseményhez van kötve. Kb. 18 évesen váltanak át erre a frizurára, ami csak annyiban különbözik a wareshinobu-tól, hogy a hajat rögzítő szalag nem piros, hanem rózsaszín lesz, és egy háromszög alakzat látszik ebből a szalagból, pont a kontyolt részen. Az ofuku másik neve momoware (kettévágott barack). Sok vita folyt és folyik még mostanában is arról, hogy a momoware megnevezés helyesebb, míg mások szerint a momoware rendkívül hasonlít a wareshinobu-hoz, annyi különség van csak közöttük, hogy a momoware nem olyan széles és kiemelkedő, mint a wareshinobu. A múltban ezt a frizurát azok viselték, akik már elvesztették a szüzességüket, és hamarosan geiko-vá váltak. A végzős maiko-nak ezt a frizurát 2 hétig vagy 1 hónapig kellett hordania, attól függően, hogy az 5 éves képzési időből még mennyi idő volt hátra (ettől függött az is, hogy a sakkou frizurát még volt-e lehetőségük viselni). A negyedek legjobb maiko-i viselik az ünnepeken, fesztiválokon először a katsuyama és a yakko-shimada frizurákat.

KATSUYAMA (勝山)

Minden júliusban, a Gion Matsuri-n (Gion Fesztivál) a legjobb maiko-k hordják ezt a frizurát, különleges, kifejezetten nyári kanzashival. A hajviselet neve a XVII. századra vezethető vissza. Az Edo-kor idején egy népszerű és híres tayou-t hívtak így, ő hordta először ezt a frizurát. Később széles körben elterjedt és férjezett asszonyok is hordták, de a Shouwa-korszak elején kiment a divatból, és a sokuhatsu-t kezdték viselni, mert egyszerűbb volt rendben tartani, és mert modernnek számított. A maiko-k ezt a frizurát egy különleges kanzashi-val, a bonten-nel hordják együtt, amely kör alakú, rózsaszín és ezüst színű. Vastag, pirosra festett hernyóselyemből különböző szokások szerint ezüst és aranyszálakkal szövik körül.

YAKKO SHIMADA (奴島田)

Ezt a frizurát a hamarosan geiko-vá váló maiko-k hordják Setsubun-kor (olyasmi, mint a bolondok napja), Szilveszterkor, és augusztus 1-jén. Szilveszterkor galamb és rizskalász alakú kanzashi-val, valamint a szokásos hana kanzashi-val, bira-bira-val, tama kanzashi-val, vastag, kék, piros vagy rózsaszín shibori (csomózással festett) szalaggal hordják. Egy hétig tartanak a szilveszteri ünnepségek a hanamachi-kban, ez alatt az idő alatt hordják. A másik alkalom Setsubun előestjének napja (február 3). Ekkor is hasonlóan hordják a maiko-k a hajukat, de ezen az eseményen csak hana kanzashi-t, kék és rózsaszín shibori szalagot hordanak. A harmadik alkalom Hassaku (augusztus 1-je, a Hálaadáshoz hasonló ünnepség). Ez egy olyan esemény, amin a maiko-k és geiko-k csoportosan járják az ochaya-kat és iskola beli tanáraikat, hogy hálát adjanak nekik fáradtságos munkájukért, amelyet a képzésükbe fektetnek. Ilyenkor egyöntetűleg fekete, ünnepi kimono-t hordanak, augusztusi kanzashi-val, teknősbékapáncél fésűkkel és hajtűkkel.

SAKKOU (さっこう)

Kb. 21 évesen -vagy esetleg előbb, ha az Okaasan úgy látja jónak és szerencsésnek- az erikae, a geiko-vá avatás előtt 2 héttel kezdheti hordani ezt a frizurát a maiko. A frizura eleje ugyanúgy néz ki, mint az eddig viseltek, de a háta más, mert a hajvég kilóg a szalagból. Eredetileg ez a frizurát a késő Edo-korszakban a kereskedők feleségei hordták, a kilógó hajvéget a férj levágta, ezzel jelezve, hogy a feleség teljes odaadással van a családja iránt. Az erikae napján az Okaasan végzi el ezt a rítust, de a jelentése már változott: a maiko teljesen készen áll arra, hogy geiko-vá váljon, és a művészeteknek szentelje az életét. A frizurát bira-bira kanzasi-val, az évszaknak megfelelő hana kanzashi-val, teknősbékapáncél hajtűkkel és fésűkkel viseli, valamint egy különleges dísszel, a sakou kanzashi-val, amely egy darvat formáz.

SHIMADA (島田)

Ezt a frizurát a geiko-k viselik egészen életük végéig, vagy addig, ameddig vissza nem vonulnak hivatásuktól, ill. ameddig ki nem lépnek a közösségből.

KIEGÉSZÍTŐ HAJVISELETEK

Mizobuchi Hiroshi, aki könyvet írt a kiotói hanamachi-król és a hagyományos japán hajviseletekről, végigkövet Pontocho negyedben több más hajviseletet is a sakkou-ig. Mizobuchi a viseleteknek különféle neveit írja le: umedoki/osomemage, oshidori no Hina, osafune, mizuguruma, ikiguruma. Emellett megemlíti más, modern hajstílusok neveit Pontocho-ban: kikugasane, oshiyun, yuiwata. Sajnos kevés információ van ezekről a hajstílusokról, jelentősségükről. Pontocho-ban más hajviseletek is ismeretesek a sakkou-n kívül, emellett híres Miyagawa-cho-val együtt egyéb más, modern hajstílusokról, melyeket más negyedekben nem hordanak.

Forrás:www.hanamachi.5mp.eu