Január 1. Újév (O-Shogatsu)

Az újév a legnépszerűbb ünnepek egyike. Az ünneplés 3 napig tart, ez a tisztelgő, és rokonlátogatások, a szentély-, illetve templomjárás, az ajándékozás és a vidámság ideje. A házaknak és a ruháknak tisztáknak kell lenni - a bejáratot és az autókat fenyőgallyakkal, bambusszal, a szobákat növényekkel, naranccsal, kis papírrákokkal díszítik fel. Éjfélkor a harangokat 108-szor kongatják meg, ezzel elűzve a buddhizmus 108 rossz szellemét. Jellemző ilyenkor a nagy vendégjárás, szerencsekívánás, az utcákon mindenhol szórakoztató események, látványosságok várják az ünneplőket. Mindhárom napon tradicionális ételeket és italokat fogyasztanak. Szilveszterkor szoba- (hajdina) tésztát esznek, ami a hosszú életet szimbolizálja. Dolgoznia azonban senkinek sem szabad és, bár hivatalosan csak január 1. számít ünnepnek, a hivatalok és a válalaltok december 29. és január 3. között zárva tartanak.

Január 15. Felnőtté válás ünnepe (Seijin-no hi)

Ezen a napon ünneplik a 20. életévüket betöltő, nagykorúvá lett fiatalokat. Japánban a jogi értelemben vett nagykorúvá válás 20 éves kortól van. Ekkor nyeri el a választójogot, válik szabaddá dohányozni és szeszesitalt fogyasztani.

Február 11. Államalapítás ünnepe (Kenkoku-no hi)
1872-ben a Meiji kormány ismerte el február 11-ét az állam alapítás ünnepének. Kr.e. 660-ban ezen napon koronázták meg a legendás első császár: Jinmu császárt. Ez volt japán négy legfontosabb nemzeti ünnepének egyike. A nemzettudat ápolásának napja, mindenkitől elvárják hogy kifüggessze a házára a nemzeti lobogót és hogy a napnak megadja a megfelelő tiszteletet.

Március 3.Hina Matsuri (Lányok/babák ünnepe)

Egy nap amikor a lány gyermekeket ünneplik. Nem sokkal az ünnep előtt a lány-gyermekes házakban kirakják a Hina-ningyou készletet amit minden kislány még születésekor a nagyszüleitől örököl. A készlet anyagi helyzettől függően lehet egész picitől kezdve akár 6-7 lépcsős is. A legfontosabb a tetején ülő Heian-kori ruhás császári pár, ez sehonnan sem hiányozhat. A többi lépcsőn találhatóak a az udvarhölgyek, a nász ajándékok, a miniszterek stb. Fontos, hogy ezen a napon feltétlenül el kell rámolni az eddig kiállított készletet mert azok a lányok akik lusták ezt megtenni a közhiedelem szerint csak későn mehetnek férjhez...

Március 21.Shuubun no Hi (Tavaszi napforduló)

Ez a nap környékén a japán családok általában megszokták látogatni őseik sírját. Friss virágot, tömjén és ohagit visznek az elhunytaknak. Az ohagi egy kicsi rizsgombóc édes bab bevonattal, a halottak állítólag jobban szeretik a gömb alakú ételeket. Ezen kívül persze magát a nap-éj egyenlőséget is ünneplik, meg a tavasz érkezését, ezt főleg a kis földművelő községek ünneplik.

Április 29. növények ünnepe (Midori-no hi)

A néhai Hirohito császár születésnapja, új néven megőrizték munkaszüneti napnak.

Golden Week

Április végén és május első hetében három nemzeti ünnep torlódik össze, és ehhez hozzájön még egy kétnapos hétvége is. Az üzleteknek kényelmesebb, ha egyszerűen ez egész időszakra zárva tartanak, és ezért az Aranyhét a pihenés és az utazás időszaka lett. Sokan utaznak ilyenkor például külföldre is.

Május 3. Az Alkotmány ünnepe

Május 4. Munkaszüneti nap

Május 5. Gyermekek napja

A három, egymáshoz közel eső, gyakran szombattal és vasárnappal kiegészülő állami ünnep alkotja az ún. „Aranyhetet”. A gyermeknapon, korábban a fiúk ünnepén a fiúk hagyományos ajándékokat: szamuráj sisakot, miniatűr kardot kapnak. Ma már a lányok is kapnak ajándékot. Ezen a napon körmenetet tartanak, amelyen egy kisméretű szentélyt, O-mikosit hordoznak körbe a közösség tagjai.

Július 7.Tanabata matsuri (Csillag fesztivál)

A Tanaba matsuri egy kedves kis tündérmesén alapuló romantikus ünnep. A történet Shokujo hercegnő és Kengyu a gulyáslegény szerelméről szól. A hercegnő volt minden idők legnagyszerűbb szövője, aki apjának, a mennyei királynak az udvarában szőtte a szebbnél szebb darabokat, míg egy nap bele szeretett egy jóképű legénybe, a gulyáslegénybe. Szorgalmas munkájának jutalmául a király megengedte, hogy összeházasodjanak. De nagy szerelem közepette a hercegnő elhanyagolta a szövést az ifjú pedig a nyáját. Erre a király úgy megharagudott rájuk, hogy a Tejút két partjára száműzte őket, hogy évente csak egyszer lehessenek együtt. De a Tejúton át nem vezetett híd, így a hercegnő csak sírt és sírt, míg szarkák meg nem sajnálták és a szárnyaikból hidat formáltak neki. Így minden évben egyszer július 7-én újra egyesülhet a pár. Állítólag ha esik az eső akkor a szarkák nem jönnek el, és a találkozás elnapolódik egy évvel. A két szerelmes csillagként látható az égen Shokujo a Vegaként és Kengyu az Altairként, két fényes csillag a tejút (Amanogawa= japánul a mennyek folyója) két oldalán. Ezen a napon állítólag tényleg egy keskeny átjáró van az égen a két csillag között. Ez az ünnep sajnos már egyre kevésbé jelentős a japán tradíciók sorában, mert állítólag a mai lányok már nem annyira romantikusak mint anyáik és nagyanyáik voltak és nem hisznek a legendába, de azért viszonylag sok helyen él még, az emberek bambuszokat tesznek ki a kertbe és színes cetlikre felírják a kívánságaikat, főleg a szerelembe, amit természetesen senki sem olvashat el! Ezen kívül finom gyümölcsökkel kedveskednek a párnak. A hagyomány szerint a lányoknak, ha ilyenkor a hercegnőhöz fohászkodnak javulhat a varró és szovő készségük, a fiúk pedig a kalligráfiában lehetnek ügyesebbek.

Július 20.Tenger napja (Umi no hi)

Egy olyan nap amikor az emberek köszönetet mondanak a tengernek adományaiért. Ezen a napon előkerülnek a természetvédelmi kérdések az ipari termeléssel kapcsolatban, ezen kívül több helyen vízi sport rendezvényeket tartanak. Ezt a napot csak 1996 óta ünneplik, de visszavezethető Meiji császár északi körútjáról a Yokohamai kötőbe visszatérésének évfordulójára(1876) Ezen kívül a nyári szünet első napjai is erre a környékre esnek.

Szeptember 15. Idősek napja

Ez a nap az egyik legfontosabb konfucionista érték, az idősek tiszteletének az ünnepe.1966-ban vált nemzeti ünneppé. Régebben a hatvan éves kortól ünnepelték az embereket ezen a napon, de az átlagéletkor megnövekedésével áttolódott hetven éves korra. A városi tisztségviselők ezen a napon megajándékozzák idős polgáraikat sok éves szorgalmas munkájukért, hosszú és szép életet kívánva. Több mint 2000 századik életévét betöltött lakosa van Tokyonak és környékének. 80%-uk nő. A legidősebb a listán egy 113 éves hölgy.

Szeptember 23. Az őszi napéjegyenlőség ünnepe

Ezen a napon felkeresik a templomokat, és halottaikért imádkoznak.

Október 10. Az egészség és sport ünnepe

Számos vállalati és iskolai sportversenyeket rendeznek ilyenkor.

Október második hétfője.Taiiku no hi (A testnevelés napja)

Október 10-e volt az 1964-es Tokyoi Olimpiai Játékok nyitónapja. Ez volt az első Ázsiában tartott Olimpia. A rendezvény előkészítése felgyorsította a világháborúkban tönkrement infrastruktúra újjáépítését. Október elsején elindult az első Shinkanzen Tokyo és Osaka között. Egészen 1999-ig az ünnep dátuma október 10-ére volt megjelölve, de 2000 óta át rakták október második hétfőjére. Iskolákban és munkahelyekben szokássá vált hogy ezen a napon sportrendezvényeket szervezzenek az épp testben épp lélek jelszóval.

November 3.Bunka no Hi (A kultúra napja)

Eredetileg Meiji császár szülinapja volt. Halála után a japán nemzet megtartotta azt a napot ünnepnek hiszen mégis csak a modern Japán atyjának születésnapjáról volt szó! 1946-tól a japán demokrácia létrejötte óta a Kultúra napjaként tartják számon ezt a napot. Ezen a napon rengeteg kulturális rendezvényt tartanak országszerte az élet, béke, szabadság és kultúra jegyében. Valamint ezen a napon sok tehetséges és nagyra becsült embert kitüntetnek aki sokat tett a japán kultúra fejlődéséért vagy térnyeréséért. Ezt a kitüntetést maga a császár adja át személyesen!

November 15.

ShichiGoSan(753)
Japánban a gyerekek nevelkedésében a 7(shichi), 5(go) és 3(san) éves kort tartják a legkritikusabbnak ezért ezekben az években november 15-én a gyerekekek szellemének egészséges fejlődése érdekében elviszik őket szentélyekbe, hogy a papok lelki üdvökért imádkozzanak. Általában a helyi szentélybe mennek, de az is előfordulhat, hogy országszerte híres szentélyekbe vándorolnak a gyerekekkel. A kislányok a legszebb kimonojukban, a kis fiúk a legpompásabb hakamájukban jelennek kötelesek megjelenni. A szertartás után a gyerekek egy nagy papír zacskónyi vörös és fehér daru és teknős alakú cukorkát kapnak amit Chitose Ame-nak neveznek.

November 23. Hálaadás a munkáért

Eredetileg egy sintoista ünnep volt, a Niinamesai, amikor is a császár hálát adott a sintoista isteneknek a rizstermésért. Mára ez a nap a munkások ünnepévé vedlette át magát, egy olyan nappá amelyen a keményen dolgozóknak köszönetet mondanak egész évi szorgoskodásaikért. Az átváltozást a második világháború utáni időszakra tehetjük.

December 23. Akihito császár születésnapja – Japán nemzeti ünnepe

A császári család a palota erkélyén fogadja a jókívánságokat.

Az állami ünnepeket országszerte megtartják, de ezzel még nem ér véget az ünneplések sora. Minden település, sőt minden közösség számos alkalmat talál a közös ünneplésre. A legtöbb ünnep vallási eredetű. Szinte valamennyi szentélynek saját ünnepei vannak. A legtöbb ilyen eseményre évente kerül sor, és olyan alkalmakhoz kapcsolódik, mint a mezőgazdasági munkák kezdete, a betakarítás, vagy valamilyen helyi vonatkozású történelmi esemény évfordulója. Az ünnepi eseménysorozat akár több napon keresztül is tarthat. Valamennyi ilyen ünnepnek egyéni jegyei vannak, abban azonban megegyeznek, hogy minden esetben sor kerül a szentély kamijának, „istenének” körbehordozására. Ez hangos, színes utcai felvonulás keretében történik.