Igazából, erről forrást nem találtam csak kis töredék szavakat. A buddhizmus egyik elve, hogy a szép emlékeket meg kell őrizni, még ha rövid ideig is tart. Így aztán ez az oka, hogy a japánok annyira szeretik a cseresznyevirágot. Amikor jelenti a televízió, hogy hol állnak teljes virágzásban a vadcseresznyefák, odasereglenek a japánok, gyékényeket terítenek, isszák bőségesen a rizsbort, énekelnek, tapsolnak, táncolnak, és nézik a cseresznyevirágok hulló szirmait. A cseresznyevirágnak az a sajátossága, hogy nem hervad el csúnyán, nem színesedik el. A fehér vagy rózsaszín szirmok szépen leválnak, és

hullanak mint a hópelyhek.
Ha csak ennyit veszünk figyelembe, akár azt is mondhatnánk, hogy ez a szerelem elmúlását jelenti. Nos, vegyük figyelembe, hogy tavasz van, a természet virágba borul és ilyenkor lángol fel a szerelem. Ha egy pár tehát közösen nézi a cseresznyevirágzást, ami a legromantikusabb dolog szerintem, akkor az a hosszú szerelmi köteléket jelenti. Ráadásul az első szerelem idején szokás ilyen virágot ajándékozni a kedvesünknek.

Ennél több érv nem jut eszembe, de remélem meggyőző voltam.