Pr�za. Az arisztokrata oszt�lyok f�nykor�ban, a Heian-korszakban sz�letett meg a jap�n irodalom els� nagy terjedelm�, epikus m�ve: Minamoto Shitag� Utsubo monogatari („Az odvas fa t�rt�nete”; 970 �s 983 k�z�tt) c. alkot�sa, mely verses �s pr�zai form�ban �rt t�nd�rmes�k laza f�z�re; csaknem ezer tanka-k�ltem�nyt is tartalmaz.

A pr�zairodalom els� jeles m�vei az irodalmi napl�k, melyek Jap�nban sok �vsz�zadon �t vir�gz� hagyom�nyt teremtettek. Az els� ismert napl�t f�rfi �rta: Kino Tsurayuki, a h�res k�lt�, de m�v�ben jap�n st�lusban (nem k�naiul, mint f�rfihoz „illett” volna) jegyezte fel a Tos�b�l Ky�t�ba vezet� �ton szerzett benyom�sait �s �t k�zben �rott verseit Tosa nikki (Tosai napl�; 935) c�men. Egy Fujiwara-csal�dbeli h�lgy m�ve, a Kager� nikki (Illan� �vek) a 954 �s 974 k�z�tti �vek esem�nyeit �rja le: az els� k�tet bevallottan k�lt�tt r�szeket is tartalmaz, �s ezzel az �n�letrajzi reg�nyhez k�zel�t, a m�sodik �s harmadik k�tet val�di napl�; az �r� (akinek nev�t sem tudni, csak „Michitsuna anyja”-k�nt ismeri az ut�kor) n�mi �nsajn�lattal �rja le boldogtalan h�zas�let�t. Az els� nagy jap�n reg�ny �r�n�j�nek napl�ja (Murasaki Shikibu nikki; Murasaki Shikibu napl�ja) a cs�sz�ri udvarh�lgyek �let�r�l fest k�lt�i k�pet; az Izumi Shikibu nikki (Izumi Shikibu napl�ja) pedig irodalmi (k�lt�i) �rt�keir�l nevezetes, ink�bb r�vid elbesz�l�sek f�z�re, mintsem igazi napl�. A Kamakura-korszakban (1192-1333) tov�bb �lt a n�i irodalmi napl�k hagyom�nya: az Izayoi nikki (A fogy� hold napl�ja; XIII. sz. v�ge), amelyben egy ap�ca �ti �lm�nyeit �r�k�ti meg sok humorral. A napl� m�faja napjainkig fennmaradt a jap�n irodalomban, �s el�fut�ra volt a XX. sz�zadi modern irodalom egyik legfontosabb m�faj�nak: az �nreg�nynek.

Az �rett reg�ny a jap�n irodalomban Murasaki Shikibu Genji monogatari („Gendzsi reg�nye”; 1010 k.) c. remekm�v�vel jelenik meg, amelyet nem ok n�lk�l tartanak az eg�sz vil�girodalom legels� igazi reg�ny�nek. A m� f�h�se, Genji herceg nem harcm�v�szeti kiv�l�s�g�val vagy �llamf�rfi�i er�nyeivel t�nik ki, hanem mint eszm�nyi szeret�, aki valamennyi n� lelk�t �rti, akit csak megh�d�t. A cselekm�nyt a herceg h�d�t�sai viszik el�re. Az �r�n� hihetetlen �rz�kenys�ggel �br�zolja, hogyan reag�l a t�k�letes f�rfih�s az �rte rajong� vagy h�d�t�s�nak �ldozatul es� h�lgyek �rzelmeire. A reg�nynek oly nagy hat�sa volt, hogy a m� folytat�sait (b�r kevesebb irodalmi tehets�ggel) m�g �vsz�zadokon �t tov�bb �rt�k.

A korai jap�n pr�za m�sik kiemelked� m�ve Sei Shunagon udvarh�lgy Makura no s�shi („P�rnak�nyv”; 1000 k.) c. m�ve, mely a napl� m�faj�val rokon, az udvarh�lgyek h�tk�znapjait �s szerelmi kalandjait jelen�ti meg, de harmadik szem�lyben �r�dott. Cs�p�s humor�t nagyra becs�lte az ut�kor.

A jap�n reg�ny azonban m�s utakon haladt tov�bb: a h�bor�s t�rt�net, a szamur�jreg�ny fel�. Ezen alkot�sok legjelesebbike a Heike monogatari (A Heike nemzets�g t�rt�nete; 1220 k.). Szerz�j�nek neve szint�n ismeretlen, de minden bizonnyal nemesember volt, aki a Taira (Heike) �s a Minamoto (Genji) nemzets�g el�z� sz�zadi harc�nak t�rt�net�t �rta meg papi sz�jhagyom�ny alapj�n. A m� eredeti h�rom k�nyve dalnokok - vak szerzetesek - improviz�ci�i r�v�n tizenkett�re dagadt. A sz�jhagyom�nynak k�sz�nhet� nemcsak a sz�mtalan v�ltozat, hanem a kiv�telesen ritmikus �s dr�mai st�lus is. A k�vetkez� �vsz�zadok h�bor�s elbesz�l�sein �s t�rt�nelmi reg�nyein - ilyen a H�gen monogatari, a Heiji monogatari (XIII. sz.), ill. a Taiheiki, a Giteiki, a Soga monogatari (XIV. sz.) - ugyancsak kimutathat� a hat�sa, ak�rcsak egy m�sik m�faj darabjain, a fikci� �s a t�rt�net�r�s k�z�tti �tmenetet k�pvisel� „t�kr�k”-�n, legal�bbis a k�s�bbieken, mert az els�, a legm�v�szibb „t�k�r”, az Okagami (Nagy t�k�r; 1120 k.), m�g a Heike monogatari el�tt keletkezett. A Fujiwara nemzets�g felemelked�se �s tagjainak �lete t�kr�z�dik benne.

A jap�n pr�za k�vetkez� fontos m�faja a k�l�nf�le t�m�j� elbesz�l�sek �s le�r�sok laza f�z�re. A Konjaku monogatari (Mostani �s r�gi t�rt�netek; XII. sz. eleje) n�pmes�ket �s vall�sos legend�kat tartalmaz, m�gpedig nemcsak hazai, hanem indiai �s k�nai forr�sokb�l is, �s arr�l ad k�pet, hogyan besz�lt �s viselkedett a k�zn�p a h�bor�k �s vall�si mozgalmak sz�zad�ban. Egy �vsz�zaddal k�s�bb sz�letett meg Yoshida Kenk� buddhista szerzetes toll�b�l a Tsurezure-gusa (Mereng� �r�sok; 1330 k.) c. m�, mely a v�ltoz� korban a b�k�sebb, harmonikusabb m�ltat id�zi.

Forr�s: www.terebess.hu