A Heian-korszak (794-1185) arisztokrata k�lt�szete els�sorban k�nai nyelv� volt. A kana fonetikus sz�tag�r�s feltal�l�sa, melyet a hagyom�ny Kuukai (ismertebb nev�n Kobo Daishi) buddhista szerzetesnek tulajdon�t, rendk�v�li m�rt�kben felpezsd�tette a jap�n nyelv� irodalmat. 905-ben Ki no Tsurayuki �s m�sok �ssze�ll�tott�k az els� jap�n (kana) nyelv� k�lt�szeti antol�gi�t, a Kokinshuut (R�gi �s �jabb versek gy�jtem�nye). Ez 1111 verset tartalmaz; jellemz�j�k a k�l�nleges �rz�kenys�g �s a hangz�s sz�ps�ge, de e hib�tlanul cseng� miniat�r k�ltem�nyek kev�sb� v�ltozatosak, mint a Man'y�-shuuban �sszegy�jt�tt m�vek. E k�lt�k - �s a k�s�bb �ssze�ll�tott antol�gi�k udvari k�lt�i - sz�m�ra az eredeti hang kev�sb� volt fontos, mint a nyelv �s a hangz�s t�k�letess�ge. A Kokinshb legnagyobb k�lt�i: Ono no Komachi, Ise asszony, Ariwara no Narihira �s az �ssze�ll�t�, Kino Tsurayuki. A k�vetkez� t�rt�nelmi korszakban cs�sz�ri parancsra m�g 15 k�lt�i antol�gi�t �ll�tottak �ssze, k�z�l�k a legh�resebb a Fujiwara Sadaie szerkesztette Shin kokinshuu (�j Kokinshuu; 1205 k.). Az antol�gia k�lt�i szimbolikus �rtelmet tulajdon�tanak a szemmel l�that� dolgoknak.

A XIV-XVI. sz�zadban vir�gzott fel a plebejus k�lt�szet, �s �j forma v�ltotta fel a tank�t, a renga („l�ncvers”). A kezdetben frissebb hang�, k�tetlenebb, egym�sba kapcsol�d� r�vid str�f�k szab�lyai az �vsz�zadok sor�n megmerevedtek, mindazon�ltal a nagy XV. sz�zadi renga-k�lt�, S�gi Iio �s t�rsai l�ncversei v�ratlan l�rai fordulatokkal t�nnek ki, l�ncszemr�l l�ncszemre haladva, ak�r az �sz� haj�r�l szeml�lt v�ltozatos t�j egym�st k�vet� k�pei.

A l�ncvers nyit�soraib�l n�tt ki a XVII-XVIII. sz�zadban a haiku-k�lt�szet, melynek cs�cs�t Matsuo Bash� k�lt�szete k�pviselte. A formalista teitoku-iskola �s a k�znyelvi r�gt�nz�s fontoss�g�t hangs�lyoz� danrin-iskola ellen�ben Matsuo haikui a jelen pillanat egy-egy mozzanat�ban vil�g�tanak r� valamely �r�k igazs�gra. K�s�bbi k�vet�i (XVIII-XIX. sz.) �jabb elemekkel gazdag�tott�k a haikut: Yosa Buson szerelmi �s narrat�v mozzanatokat sz�tt bele, Kobayashi Issa pedig a k�zn�p nyelv�nek elemeit is felhaszn�lta.

A XIX. sz�zad v�g�re ki�r�l� hagyom�nyos form�k a nyugati k�lt�szet hat�s�ra keltek �j �letre. A k�znyelvi, modern k�lt�szet els� nagy alakja, Shimazaki Tuson angol mint�k, f�k�nt Shelley nyom�n hozta l�tre az �j jap�n form�kat, m�g Ueda Bin ford�t�sai a francia szimbolist�k �s parnasszist�k szeml�let�t honos�tott�k meg a jap�n k�lt�szetben. A hagyom�nyos form�kat, a tank�t �s a haikut Masaoka Shiki keltette �j �letre. Yosano Akiko szerelmes versei a n�i k�lt�szet hagyom�nyait eleven�tett�k fel. Az �n. �j st�lus k�lt�i k�znyelven �rtak, azaz nem a klasszikus irodalmi nyelven. A XX. sz�zad legnagyobb k�lt�j�nek Hagiwara Sakutar�t tartj�k; kiv�l�an haszn�lja ki a modern nyelv zenei �s expressz�v lehet�s�geit. Horiguchi Daigaku, aki f�k�nt a francia k�lt�szet ford�t�s�nak szentelte mag�t, oly leny�g�z� eredm�nnyel ford�tott, hogy �t�ltet�seit a modern jap�n k�lt�szet fontos r�sz�nek tekintik.

Forr�s: www.terebess.hu