A "sushi" -t szokt�k magyarul "savany�nak" ford�tni, de van ahol "hossz� �let k�ltem�ny" -k�nt adj�k meg a sz� jelent�s�t. Manaps�g sushi alatt a Jap�n konyh�hoz tartoz� k�l�nleges, rizzsel, halfajt�kkal �s egy�b egyedi hozz�val�kkal k�sz�lo kis �telk�sz�tm�nyeket �rthetj�k.
Sokan azt hiszik, hogy a sushi �shaz�ja Jap�n, val�j�ban K�n�b�l a Tang dinasztia idej�n terjedt �t a szigetorsz�gba i.e. a VII. sz�zadban. Eredetileg h�s, f�leg hal tart�s�t�s�ra haszn�lt�k. A bes�zott halat rizs k�z� rakt�k, �sszepr�selt�k, majd k�vek k�z� �stak el. A f�ld alatt a rizs erjed�snek indult �s a h�s nem romlott meg, �gy mikor hetek m�lva kiszedt�k azt m�g mindig fogyaszthat� volt, de a rizst nem ett�k meg. A k�sobbi h�bor�k ideje alatt mikor kev�s volt az �lelem, az erjedt rizst is megett�k. A t�rt�nelem sor�n egyre kifinomultabb lett ez a fajta "sushi" k�sz�t�si elj�r�s, ekkorra alapvet� dolog lett hogy a megmaradt erjesztet rizst is a h�ssal, egy�tt fogyassz�k. Az ilyen m�don k�sz�lt sushi-t nevezz�k Nare-sushi-nak.

A XVII. Sz�zadban m�r rizsecetet haszn�ltak az erjed�si folyamat meggyors�t�s�ra, valamint a sushi-rizs �zes�t�s�re, de a pr�sel�ses folyamatot is alkalmazt�k.
A mai modern sushi Hanaya Yohei nev�hez k�thet�, aki 1820-ban Tokyo-ban nyitott meg sushi boltj�t melynek neve "Yohei-zushi" volt. Sushi boltj�t tekinthetj�k a mai sushi b�rok �s�nek. Az �ltala k�sz�tett sushi r�vid id�n bel�l nagy n�pszer�s�gre tett szert, bevezette a nyers halat a sushi hozz�val�i k�z�. Ezt a fajta sushi-t nevezik Nigri-zushi-nak. Ezek manaps�g a legn�pszer�bb sokmindenki �ltal l�tott, vagy ismert kis sushi falatok, melyet rizs k�z� tesznek v�kony halszeletekkel.
Az els� modern sushi-b�r 1950-ben ny�lt meg Osaka-ban, ekkorra Jap�nban m�r minden h�ztart�sban �ltal�nos �telnek sz�m�tott a sushi. A mai sushi az 1970-es �vekt�l v�lt vil�gh�r�v�.