M�r a Tang-dinasztia idej�ben is ismert�k a bonsait. Eredet�t sokszor az �kori K�n�nak tulajdon�tj�k, ahol, �gy hissz�k, a gy�gy�t�k ilyen m�don sz�ll�tott�k gy�gyn�v�nyeiket. R�gen a st�lusosan megform�lt t�rzseken volt a hangs�ly, amiket f�leg �llat- vagy misztikus figur�k form�j�ra alak�tottak. N�h�ny ilyen darab m�ig is fennmaradt �s nagy �rt�ket k�pvisel.

A jap�nok a bonsait a k�nai st�lusb�l vett�k �t �s az uralkod�i nagyk�vets�g hozta „divatba” Jap�nban (7–9 sz�zad). A Kamakura id�szakb�l sz�rmaz� penjing a Heian id�szakbeli szok�sokra hivatkozik �s n�h�ny pap�rtekercsre lett feljegyezve (megrajzolva). A Muromachi id�szakban a penjing Jap�nban k�l�nf�le form�kat �lt�tt. Csak�gy mint a Jap�n kert, ez is �tvette a „Wabi-sabi” m�v�szform�t. Ebben az id�ben a bonszai m�g csak egy kiv�lasztott t�rsadalmi r�teg k�pvisel�inek sz�rakoz�sa volt. Az Edo id�szakban a bonszai nevel�se m�r a daimyo, szamur�j, keresked� �s v�roslak� r�teg sz�m�ra is el�rhet�v� v�lt. A bonsai-cser�p n�pszer�v� v�l�s�t k�vet�en sok fazekasmester szakosodott kimondottan e t�pus� �ru k�sz�t�s�re. Azt mondj�k, hogy a „bonsai” haszn�lata e szakaszban kezd�d�tt. Sok Jap�n Ukyjo-�n szerepel (浮世絵) (v�kony falapokra festett t�jk�pek).