A bonsaik nagy r�sze szabadt�ri elhelyez�st, tar­t�st �s gondoz�st ig�nyel. Kertben nem szerencs�s k�zvetlen�l a f�ldre, m�g f�ves�tett ter�letre sem helyezni a n�v�nyeket, mert az �nt�z�skor a felcsa­p�d� f�ldt�l az ed�nyek s�rosak lesznek, giliszt�k, hangy�k, bogarak �s meztelencsig�k is k�nnyen hozz�f�rnek. Kertben beton oszlopokra vagy f�lig a f�ldbe s�llyesztett betonlapokra helyezett, impreg­n�lt keskeny fapall�kb�l k�sz�lt, r�csszer� tart��ll­v�ny a legkedvez�bb. Az �llv�ny­rendszerek jobb megfigyel�st �s ez�ltal gondosabb �pol�st tesznek lehet�v�. Ezek az �llv�nyrendszerek egyben a bonsaik bemutat�s�t is szolg�lhatj�k, ha k�zel szemmagass�gban tudjuk a legszebb n�v�­nyeket elhelyezni, �s a megfelel�en semleges h�tt�r is biztos�that�. (Ez szabad t�ren, kertben el�g neh�z feladat.) Pius Notter sv�jci bonsaikertj�t 2 m magas fallal vette k�r�l. Ezen a falon konzolokra, nagy k�lapokon helyezett el mintegy 200 db gy�ny�r� bonsait, h�tt�r: a r�csk�s fel�lete, feh�r fal - a hat�s nagyszer�! Sokan a jobb v�zh�ztart�s �rdek�ben ­ritk�bban t�rt�n� locsol�s miatt - ed�nyest�l a f�ld­be s�llyesztik n�v�nyeiket, faforg�ccsal lefedik, �gy csak 2-3 naponk�nt kell locsolni. Ez a m�r eml�tett k�rok (bog�r, hangya, csiga, h�zi�llatok stb.) mellett azzal a vesz�llyel is j�r, hogy a n�v�ny gy�kere a v�zelvezet� ny�l�son kin�, �s a bonsai nem k�v�nt hajt�snak indul. Ez elker�lhet�, ha az ed�ny al� egy nagym�ret� m�anyag lapot is les�llyesztenek. Aki­nek terasza, balkonja vagy loggi�ja van, csak keve­sebb n�v�nyt nevelhet. Ilyenkor j�l kell kiv�lasztani a megfelel� n�v�nyfajt�t �s nagys�got. Teraszra, bal­konra, loggi�ra polcrendszer �p�thet�, ezen lehet elhelyezni a bonsaikat. K�sz�thet�nk a balkonr�csra k�v�lr�l vagy bel�lr�l feler�s�thet�, megfelel�en vas­tag impregn�lt deszk�b�l k�sz�tett polcot is. Itt �s egy�b helyen is �gy kell r�gz�teni a bonsaikat, hogy a legnagyobb sz�l ne tudja lesodorni. A balkonr�csra vagy ablakp�rk�nyra k�v�l elhelyezett bonsaik �nt�­z�s�t �gy v�gezz�k, hogy a n�v�nyt v�zbe �ll�tjuk, felsz�vatjuk vele a vizet, majd a felesleget kicsurgatva tessz�k vissza a tart�ra. A loggi�kn�l nagyon kell figyelni a f�nyviszonyokra. El�fordulhat, hogy a bonsai nem kap el�g f�nyt, �s megny�lik, hossz�, v�kony hajt�sokat hoz. Ha az erk�lyen, loggi�n nemcsak ajt�, hanem befel� ny�l� ablak is van, kis k�z­�gyess�ggel alum�niumidomokb�l, szegecsel�ssel az ablak el� olyan �vegezett vitrint k�sz�thet�nk, amelyben az elhelyezett n�v�nyeket a szob�b�l le­het �polni. �gy �lland�an gy�ny�rk�dhet�nk ked­venceinkben, �s m�g a teleltet�s gondj�t is megold­juk, ha a nagy hidegben az ablakokat kis id�re befel�, a szoba fel� kinyitjuk, �s ezzel az �vegh�zat, a t�likertet bel�lr�l f�tj�k. R�gim�di lak�sok ablak­p�rk�nyain is lehet n�h�ny sz�p bonsait tartani. Itt is figyelj�nk a r�gz�t�sre �s a locsol�sra. Az ablak k�ze szolg�lhat fagymentes t�li sz�ll�sul, ha a bonsaik akkor�k, hogy elf�rnek itt.

Az elhelyez�sn�l �ltal�ban arra is kell gondolni - hacsak nem szobabonsaikat nevel�nk -, hogy ezek szabadt�ri n�v�nyek, �s az id�j�r�s viszontags�gai­nak kit�ve �rzik j�l magukat. Ig�nylik a napot, a leveg�t, a szelet, az es�t, hogy eg�szs�gesek legye­nek, j�l fejl�djenek, s ha ezt nem kapj�k meg, az asszimil�ci� a levelekben nem megy v�gbe, �s a n�v�ny elpusztul. Gondolni kell arra is, hogy er�s naps�t�sben a bonsai esetleg t�bb vizet p�rologtat el, mint amit a gy�kereivel fel tud venni, �gy k�ro­sodhat. Kis �rny�kban a gyenge szell� kifejezetten kell, ez biztos�tja, hogy locsol�s ut�n ne legyen sok�ig vizes a bonsai f�ldje, �gy a k�rtev�k - a lev�ltetvek - kev�sb� tudnak elszaporodni. A nagy nap �ltal�ban kedvez� a bonsainevel�sn�l, mert az ultraibolya sugarak g�tolj�k a n�veked�st, ez�rt ki­csik, t�rp�k a n�v�nyek a magas hegyekben. A napra helyezett n�v�nyeket, de a f�l�rny�kban l�v�ket is 1-2 hetenk�nt forgatni kell, hogy egyenletesen, min­den ir�nyban sz�pen fejl�djenek. Gondoskodni kell az elhelyez�sn�l arr�l is, hogy a n�v�nyeket a leg­forr�bb, t�z� ny�ri napokon �rny�kolni lehessen, mert m�g a p�lm�k frissen kihajtott levelei is k�pesek meg�gni �s cs�nya barna foltokat kapni.

Itt eml�tem meg, hogy a szabadt�ri bonsaikat is legszebb form�jukban vagy vir�gz�skor, vagy ked­ves vend�g tisztelet�re 1-2 �r�ra, legfeljebb 1 napra -de nem hosszabb id�re-egy-k�t hetenk�nt egyszer be lehet vinni a szob�ba, �m ekkor is gondoskodni kell arr�l, hogy a lombot egyszer-k�tszer v�zzel meg­permetezz�k.

M�g egyszer szeretn�m hangs�lyozni, hogy a bonsaik elhelyez�s�n�l arra kell t�rekedni, hogy azok j�l megfigyelhet�k legyenek. Ne akkor vegy�k �szre p�ld�ul egy Pinus mug�n a herny� k�rtev�s�t, amikor az m�r minden hajt�sv�gen ler�gta a friss t�ket, �s beburkolta mag�t. A kis herny�t m�r az els� t� elfogyaszt�sa ut�n szedj�k le, �s a n�v�nyt elk�­l�n�tve, m�g gondosabb megfigyel�s alatt tartsuk