A legjobb védelem a bonsaik betegségei és kárte­vői ellen a gondos ápolás, a növények állandó ellen­őrzése és megfigyelése. Amint a kártételt, a betegsé­get, a tüneteket észleljük, az ellenlépést rögtön meg kell tenni. Minden elvesztegetett idő végzetes lehet a bonsaira. Gondoljunk csak egy mame bonsainál a hernyó vagy a meztelencsiga kártételére! Ezek egy nap alatt képesek a levelek nagy részét lerágni és a növényt hosszú időre csúffá tenni. Mivel a bonsai

ugyanolyan növény, mint a természetben élő nagy testvérei, csak kicsi, a kártétel sokkal tragikusabb lehet, a védekezés viszont teljesen azonos. Ugyan­azokat a permetezőszereket lehet és kell itt is hasz­nálni, mint a gyümölcsösök, kertek, faiskolák vagy üvegházak növényeinél, és ugyanabban a koncent­rációban. Az olyan betegségtüneteknél, amelyek nem a bonsai helytelen kezeléséből következnek, vagy nem a levél felületén keletkeznek, a legelső dolog a bonsainak az edényből való óvatos kieme­lése és a gyökérzet állapotának megvizsgálása. Az erős, fehér gyökérvégek arról győzhetnek meg min­ket, hogy a gyökérrendszer egészséges, innen nem fenyeget veszély. Forduljunk tanácsért nagy tapasz­talattal rendelkező bonsais kollégához vagy kertész­hez. Igyekezzünk megelőzni a betegségeket: legyen­gült növény könnyen esik áldozatul. Nagy levegő-nedvesség-tartalom-permetező öntözés este-gom­babetegség elterjedését idézheti elő, szárazság estén vörös pókok szaporodhatnak el. A tápanyaghiány és -többlet is okozhat gondot. Tartsuk be a növény­egészségügy fontos szabályait: használjunk jó, eset­leg sterilizált földet, világos, levegős helyen tartsuk növényeinket, igényüknek megfelelően napon, fél­árnyékban vagy teljes árnyékban, locsoljuk bonsain­kat tiszta, jó vízzel, a túlöntözést és a kiszárítást is kerüljük. Növényt csak megbízható helyről szerez­zünk be!

Növényeink megfigyelése naponta - vagy olyan sűrűn, ahogy csak lehet - nagyon fontos. Minden változást, minden rendkívüli jelenséget, minden tü­netet igyekezzünk észrevenni, és ezekre azonnal reagáljunk. Használjunk néha nagyítót is. Tavasszal a rügyfakadás előtt permetezzük le növényeinket lemosó permettel vagy kombinált rovarölő és gom­baölő szerrel. Lehetőleg nagy nyomású, finom por­lasztású permetezőt alkalmazzunk. A környező nö­vényeket is védjük, hogy az esetleges fertőzés ne terjedjen tovább. A növényvédő szerek rendszerint mérgek, így tartsuk őket elzárva, és kövessük a hasz­nálati utasítás előírásait.

Kárt okozhatnak bonsaikban a madarak, elsősor­ban a rigók, mert kicsipkedik, elcsúfítják a szépen benőtt mohát, gilisztákat keresve a bonsaiedényben. A giliszták nem károsak, de járataikkal elvezethetik a vizet, és egyes gyökérrészek elszáradását okoz­zák. A hangyák megjelenése levéltetvek vagy szívó bogarak, atkák jelenlétére utal, mert az ezek által okozott kártétel eredményét, a növény kicsurgó nedvét gyűjtik össze, így ez egy figyelmeztető jel. Ha a bonsaiedényben hangyaboly telepedett meg (ennek jele a száraz, kihordott föld), feltétlenül ültessük át a bonsajt. A rovarkártevők közül veszé­lyesek a tűlevelűekre a hernyók, melyek főleg ta­vasszal jelentkeznek. Egy-egy ágvégről 1-2 nap alatt képesek lerágni a tűket, 1 mm-es átmérője és 2-3 mm hosszú, száraz ürülékből álló kupac köze­pén találhatók. Ugyanilyen veszélyes a meztelen- és hegyesházú csiga, mely megrágja a leveleket. Az edény vagy a kövek alatt lehet megtalálni és elpusztítatni. Kártékonyak az ormányos bogarak is (kifejlett vagy fehér lárva korukban egyaránt). A lárvák a földben a gyökereket rágják meg, egészen a fás részig, a kéreg kezdetéig, míg a kifejlett ormányosok a leveleken rágnak ki öbölszerű be­mélyedéseket. Az atkák a fenyőkön és a borókákon okoznak szúró-szívó hatásukkal károkat. A Juniperus horisontalisnál magam is tapasztaltam, hogy egy ágvég az atkák szúró-szívó hatásának következtében teljesen besűrűsödött és egész rövid lett. Ezt egyes kertészetek elkülönítve, nagyon ellenőrzött körül­mények között kihasználják úgy, hogy elszaporítják az atkák bizonyos fajtáját, hagyják a hajtásvégeket károsítani-kicsinyíteni, sűrűsíteni-, majd megfelelő időpontban e kártevőket elpusztítják. Így egy nagyon érdekes, különleges lombozatú borókát kapnak. Amatőr bonsaisoknak nem ajánlom ezt a módszert, az egész állományuk rámehet a kísérletre, és a luni­perus sem marad meg. A rovarkártevők másik cso­portját a különböző tetűfélék alkotják, így a levéltetű, a pajzstetű és a gyapjas (fehér) pajzstetű. Ezek külön­böző rovarölő szerekkel viszonylag könnyebben ki­irthatók.

Veszélyesek lehetnek a különböző baktériumok vagy vírusok okozta betegségek is. Ezeket, valamint a különböző gombabetegségeket laikus ember nem nagyon tudja megállapítani, és ellenük a megfelelő védekezést sem végezheti el önmaga. Ilyen esetben jó szakértőhöz fordulni, ez lehet nagy gyakorlattal rendelkező kertész, egyetemi tanszék, de véleményem szerint legjobb az Agrotek budapesti (Bajcsy-Zsi linszky út 57. sz.) növényvédelmi tanácsadójához fordulni, ahol a tanács után helyben meg lehet vásá­rolni a szükséges hatóanyagot. A megfelelő védeke­zésre is felkészítve, el lehet végezni a szükséges műveleteket.