B�r a jap�nkert kifejez�s hallat�n leggyakrabban b�k�s, gy�ny�r� helyekre gondolunk, melyek kikapcsol�d�st jelentenek a mindennapi �letb�l, jap�nkerteket m�s c�llal is terveznek. A legt�bb kert csendes elm�lked�sre b�tor�tja a l�togat�t, de n�melyiket ritka n�v�nyfajok vagy �rdekes form�j� k�vek bemutat�s�ra hozt�k l�tre.

A s�takertekben (kaij�-siki) a l�togat�nak v�gig kell s�t�lnia a kerten, hogy teljes m�rt�kben �lvezhesse sz�ps�g�t. El�re megtervezett �t viszi v�gig a s�t�l�kat a kert minden egyes r�sz�n. Egyes helyeken egyenetlenre tervezik a talajt, hogy az embernek a l�ba el� kelljen n�znie, �s amikor �jra feln�z, sz�p d�sz vagy l�tv�ny �tlik a szem�be – ezt a tervez�sm�dot h�vj�k „az elrejt�s �s megmutat�s elv�nek”, �s c�lja a l�togat� felvid�t�sa.

A k�veknek a jap�n legend�k szerint lelk�k van, ez�rt tisztelettel kell b�nni vel�k. K�vekb�l alak�tj�k ki a kertek �sv�nyeit �s hidait. K�vek jelk�pezik a hegyeket is, ahol igazi hegyek nincsenek. Mindig p�ratlan sz�m� k�vet helyeznek el egy csoportban, leggyakrabban h�romsz�g alakzatban.

A v�zforr�snak a jap�nkertben a term�szet r�sz�nek kell t�nnie, ez�rt a hagyom�nyos jap�nkertekben nincs sz�k�k�t. A patakokat kanyarg�sra tervezik, hogy term�szetesnek �s nyugalmat �raszt�nak t�nj�n. A l�mp�st gyakran a v�z mell� helyezik, hogy egy�tt jelk�pezz�k a jint �s a jangot, a t�z �s v�z hagyom�nyosan f�rfias, illetve n�ies jelleg�t.

Egyes kertekben sz�raz t�- vagy patakmederrel, esetleg k�vekkel kik�pzett „v�zes�ssel” k�pviseltetik a vizet. Ennek nem csak az lehet az oka, hogy ott a val�di v�z haszn�lata valamilyen akad�lyba �tk�zik, hanem ha filozofikus ig�ny�, medit�l�kert l�trehoz�sa az els�dleges c�l, akkor esetleg szimb�lumokkal helyettes�tik a vizet. Ilyenkor kavicsok jelentik a vizet, kavics- vagy homoktert�t�s jelenti a v�zt�kr�t, amelybe a v�z hull�mz�s�t �rz�keltet� vonalakat h�znak.

A harmadik fontos elem egy jap�nkertben a z�ld n�v�nyzet. A hagyom�nyos kertekben kev�s a sz�n, ez�rt kev�s vir�got �ltetnek; a sz�nes vir�gokat gyakran a bej�rat k�zel�ben helyezik el. Egyes n�v�nyek, p�ld�ul a juhar, m�s-m�s �vszakokban m�s-m�s sz�nt adnak a kertnek.

A Jap�non k�v�l l�trehozott kertekben t�bbnyire igyekeznek Jap�nban honos n�v�nyeket haszn�lni, de van, hogy az elt�r� �ghajlat miatt csak m�s fajta alkalmazhat�.